English

Elhunyt Lázár Egon, a Vígszínház egykori gazdasági igazgatója
2018. 09. 15.

Mély megrendüléssel és fájó szívvel tudatjuk, hogy csodálatos kollégánk, Lázár Egon, a Vígszínház volt gazdasági igazgatója, Budapest díszpolgára, aki több mint 40 éve volt társulatunk tagja, szerető családja körében örökre megpihent. A Vígszínház saját halottjának tekinti. Emléke örökre szívünkben él.

Lázár Egon 1921. december 30-án született Budapesten. 1931 őszén felvételt nyert a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumba, ahol többek között Romhányi József is évfolyamtársa volt. Származása miatt nem mehetett egyetemre, ezért érettségi után az 1939-ben visszacsatolt szlovákiai Oroszkán vállalt munkát gép- és gyorsíróként a helyi gyárban, ahonnan azonban néhány hónap után a Hatvani Cukorgyárba ment könyvelőnek. Már gyermekkorában is közel állt a szívéhez a színház, így nem meglepő, hogy a cukorgyár művelődési házában kollégáival rendszeresen készített műkedvelő előadásokat.

1942-ben behívták katonai szolgálatra. Hamarosan századírnok lett belőle, és nem sokkal később századának is létrehozott egy színházat az erdélyi Beszterce mellett. Később Kárpátaljára vezérelték, ahol a nyilas hatalomátvételt követően több mint hetven kilométert menetelt Ungvárig. 1944 telén megszökött a visszavonuló magyar seregből, de a szovjetek hamar elfogták, és hadifogságba került. A következő három év fogsága során több megpróbáltatás érte, dolgozott ápolóként, ám az ukrajnai Sztrijben már szervezhetett színházat a foglyok számára. 1947-ben térhetett vissza az időközben igencsak megváltozott Magyarországra.

Idehaza sem maradt sokáig tétlen. Kisebb munkák után 1949-ben az Operaházhoz került, ahol gazdasági titkárként többek között az Erkel Színházért és a szabadtéri színházakért is felelt. Ez volt az Operaház arany korszaka, amikor Tóth Aladár volt az igazgató, a legendás Oláh Gusztáv és Nádasdy Kálmán pedig a főrendezők. Feladatai elvégzése mellett tovább képezte magát a Számviteli Főiskolán, és ezekben az években ismerkedett meg későbbi feleségével, Izával, akitől 1955-ben megszületett kislánya, Bea. Mátrai József alapító igazgató meghívására még 1954-ben elfogadta az Állami Déryné Színház által felkínált gazdasági igazgatói állást, amit összesen tizenhárom évig töltött be, 1957-től Ascher Oszkár igazgató mellett. Ebben az időszakban segédkezett még az 1956-ban megnyíló József Attila Színház megalapításában is.

Ascher halála után 1967-ben elfogadta a Vidám Színpad meghívását, ahol hét éven keresztül dolgozott Róna Tiborral és a magyar kabaré olyan korabeli, nagy alakjaival, mint Kabos László, Kazal László és Kibédy Ervin. 1974-ben átkerült a Színházi Intézetbe, ahol olyan kiváló munkatársai voltak, mint Almási Miklós, Székely György és Szántó Judit. Részt vett a Gobbi Hilda által életre hívott Bajor Gizi Színészmúzeum létrehozásában, az Intézet kiállításaival pedig eljutott Prágába, Berlinbe és Bécsbe is.

1976-ban az Intézet mellett új munkába fogott: Várkonyi Zoltán igazgató felkérésére elvállalta a Vígszínház gazdasági igazgatói posztját, amelyet aztán több évtizeden át töltött be a színház második világháború utáni nagy korszakában. Az évek során számos fontos külföldi vendégjáték és turné gazdasági feltételeit teremtette meg, és ő segítette lebonyolítani a Vígszínház teljes rekonstrukcióját a kilencvenes évek elején, amikor egy évadra sátorba költöztek a nagyszínpadi előadások. 1995-ben az ő gazdasági igazgatása mellett nyílhatott meg a színház harmadik játszóhelye, a Házi Színpad is. Eszenyi Enikő igazgatóvá válása után is a Vígszínház megbecsült munkatársa volt, 2012 óta pedig gazdasági tanácsadóként segítette az intézményben zajló munkát szakértelmével és tapasztalatával.

A magyar színházművészetért tett állhatatos munkájáért 1992-ben megkapta a Vígszínház Roboz Imre-díját, 1993-ban a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét, 2002-ben a Bánffy Miklós-díjat, 2006-ban a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztjét, 2010-ben pedig elnyerte a Budapest Díszpolgára címet.

Lényegében annak örülök, hogy ennek a bonyolult és érzékeny szerkezetnek én is az egyik alkotórésze lehettem, sőt még ma is az vagyok, túl a kilencvenen.” (Lázár Egon: Visszapillantó)

Lázár Egont családja és a Vígszínház Társulata gyászolja.

Búcsúztatása október 5-én 15 órakor a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozójában lesz. 

Még ajánljuk

Kapcsolat

Vígszínház - jegypénztár:
1137 Szent István krt. 14.
Tel: 329-23-40
Nyitva tartás: 11.00-19.00
Ünnepi nytva tartás:
Dec. 24-én és jan. 1-jén zárva, többi napon normál nyitva tartás szerint.

Vígszínház előcsarnok
Jegyvásárlás az előadások ideje alatt a földszinti előcsarnokban kialakított jegyárusító helyen.

Pesti Színház - jegypénztár
1052 Váci utca 9.
Tel: 266-55-57
Nyitva tartás: 13.00-19.00
Ünnepi nytva tartás:
Dec. 24-én és jan. 1-jén zárva, többi napon normál nyitva tartás szerint.

Szervezési Iroda
1136 Pannónia u. 8.
Tel: 329-39-20
Nyitva tartás: hétfő-csütörtök: 10.00-18.00; péntek: 10.00-17.00
Ünnepi nyitva tartás:
Dec. 24-26. között zárva
Dec. 27-én 10.00-18.00
Dec. 28-án és 29-én 10.00-17.00
Dec. 30-án, 31-én és jan. 1-jén zárva 

Allee Bevásárlóközpont - 2. emelet
1117 Október huszonharmadika utca 8-10.
Tel: 06-30-519-3619
Nyitva tartás: hétfőn zárva, keddtől péntekig 11 és 19 óra, szombaton és vasárnap 10 és 18 óra között.
Ünnepi nyitva tartás:
Dec. 24-26. között zárva
Dec. 27-én 11.00-19.00
Dec. 28-án és 29-én 11.00-19.00
Dec. 30-án 10.00-18.00
Dec. 31-én és jan. 1-jén zárva

A Vígszínház Szervezési Irodája az adventi hétvégéken, szombaton és vasárnap 10 és 17 óra között, az Allee Bevásárlóközpont második emeletén található jegyárusító pult 10 és 18 óra között is nyitva tart.

Színházjeggyel, bérlettel kapcsolatos információért hívja a színház ingyenes zöld számát: 06 80 204 443