A szökés
A szökés
monodráma Gérecz Attila művei alapján
Előadja: OROSZ ÁKOS
Rendező: CSUJA LÁSZLÓ
(19.30 órás kezdés esetén az előadás várható befejezésének ideje 20.30)
A szökés egy ember története az ötvenes évekből, akit 21 évesen egyik napról a másikra politikai okok miatt elfogtak, elítéltek és bebörtönöztek, de ő az áradó Dunán átúszva hazaszökött. Gérecz Attilát, a fiatal szökevényt elkapták, és ismét bebörtönözték, ahonnan 1956. november 1-én szabadult. Szinte azonnal beállt az utcai szabadságharcosok közé. Néhány nap múlva egy T34-es szovjet harckocsiból leadott gépfegyversorozat ölte meg a Dohány utcában. Gérecz Attila a forradalom hősi halottja lett.
Gérecz Attila a saját szökését egy elbeszélő költeményben dokumentálta. Ez a szöveg alkotja az előadás gerincét, amely a Szabadságharcosokért Közalapítvány támogatásával a Maladype Bázison valósult meg. 2016 tavaszától az előadás új helyszínen, a Vígszínház Házi Színpadán látható.
Gérecz Attila életéről
Gérecz Attila Dunakeszin született, értelmiségi családban. A nagyváradi magyar királyi Gábor Áron Honvéd Tüzérségi Hadapródiskola tanulójaként 1945-ben az iskolával nyugatra ment, majd a németországi Friedrichshafenben francia hadifogságba esett. 1946. október 23-án tért haza. A budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban érettségizett 1948-ban. Mérnök apja első világháborús vitézi címe miatt nem tanulhatott egyetemen, így vasesztergályos tanuló lett. Versenyszerűen sportolt, 1949-ben már a magyar öttusa-válogatott kerettagja, pisztolylövésben legyőzte Benedek Gábort, aki 1952-ben olimpiai, később világbajnok is lett.
Összeesküvés vádjával 1950. december 8-án letartóztatták és 12 év fegyházra ítélték. Társai közül négyet halálra ítéltek, hármat kivégeztek. A váci börtönbe vitték, ahol saját versek írása mellett német, angol és francia költők műveit is fordította.
1954 májusában írta első versét (Így bocskorosan), mely lelkierőről, optimizmusról tanúskodik. Ez Nagy Imre befolyásának, az átmeneti enyhülésnek is az időszaka. Az elítélteknek megengedték, hogy a gombüzemben és a csillámpala-műhelyben dolgozhassanak. Addig csakis szemre húzott sapkával, hátratett kézzel és egyesével engedélyezték a sétákat. Akkor ezeket a sétákat használták találkozásra, beszélgetésre. Valóságos irodalmi kör szerveződött itt (a Füveskert-csoport): Béri Géza, Kárpáti Kamil, Tóth Bálint, Szathmáry György, Tollas Tibor, Péterfy Vilmos, Hámory Jenő. Beszélgettek, WC-papírra írt verseiket olvasták fel egymásnak. Később műveiket a nyugaton megjelent Füveskert-antológiában adták közre, mely a börtönkápolna előtti füves parkról kapta a nevét.
A nagy dunai árvíz idején 1954. július 18-án a váci börtönből átúszta a hideg, áradó Dunát – ez nem csekély sportteljesítmény volt –, és Budapestre szökött. Három nap múltán – miután valaki elárulta – letartóztatták, és újra bebörtönözték a budapesti Országos Börtönbe. Innen 1956. november 1-én szabadult. Szabadságharcosként november 4-től részt vett az utcai harcokban. A Rókus kórház környékén harcolt barátai oldalán, amikor november 7-én halálos lövés érte. A költő földi maradványainak végső nyughelye ma a Kerepesi temető 21-es parcellája.
Verseit 1957-től nyugaton a Nemzetőr című folyóirat (Kecskési Tollas Tibor szerkesztésében) publikálta. Magyarországon 1991-ben jelent meg először verseskötete Gérecz Attila, a költő – 1956 mártírja címmel, a Stádium kiadónál, melyet 1995-ben a Füveskert, 2000-ben pedig a Sorsod művészete című követett. Gérecz Attila börtönben írt kézirata alapján 2001-ben és 2006-ban jelent meg a teljes életművet felölelő, Így bocskorosan című kötet, a Kráter kiadó gondozásában. 2017-ben Gérecz Attila Összes művei címen adta ki Hajnal Géza kritikai kiadását a Kortárs Kiadó.
Gérecz Attila 2000-ben posztumusz megkapta a Balassi Bálint-emlékkardot.
Felhívás!
Keressük Gérecz Attila (1929-1956) költő szerzői jogainak örököseit. A szerző művének bemutatásával kapcsolatban szeretnénk az örökösökkel szerződést kötni.
Jelentkezésüket a vigszinhaz@vigszinhaz.hu címen várjuk.