Repertoár

Ugyan ki tudná összefoglalni, mi mindenről szól a farkasok közt nevelkedett Maugli, az emberek ketrecéből szabadult Bagira, a törvényt bölcsen oktató Balu, a titokzatos Ká, a bosszúra és embervérre szomjas Sír Kán története? Szól a születésről és a halálról, a befogadásról és a kitaszításról, a csapatról és a magányról, a gyerekkor és a kamaszkor varázslatos időszakáról — vagyis mindarról, ami egy "kölyökkel" megeshet, akár farkasok, akár emberek között nevelkedik.

Eberhard Streul egy színházi kellékes nagy estjéről szóló monológját Parti Nagy Lajos írta át magyar színpadra. Bieder József kellékes előadás után teszi a dolgát: pakol az üres színpadon, s felnézve, váratlanul közönséggel, méghozzá telt házzal találja magát szembe.

Lope de Vega leghíresebb, legtöbbet játszott komédiája mai kifejezéssel élve egy szexuális zaklatás története. Nemcsak azért izgalmas, mert a szerző a világirodalomban elsőként nyúl ehhez a frivol témához, hanem azért is, mert a zaklatást egy nő, sőt: egy főrangú dáma kezdeményezi.

Éljük bármelyik életszakaszunkat, legyen a dalunk boldog vagy szomorú, álljunk rivaldafényben, vagy kacsintson ránk az elmúlás, Kosztolányi írásai arra tanítanak, hogy nyitott szívvel, gyermekségünket megőrizve és érzékenyen az élet apró dolgainak költészete iránt, harmonikusabb és derűsebb lehet földi utazásunk...

Ezen a padláson, "Ég és Föld között" minden megtörténhet, akárcsak a mesékben. Egy fiatal tudós megszállottan dolgozik szuperintelligens számítógépén, és különféle titokzatos számításokat végez, de nyugalmát és munkáját állandóan megzavarják különféle halandó és halhatatlan lények...

A Nobel-díjas Albert Camus a világ szinte valamennyi nyelvén megjelent regényének monodráma változatában egyetlen színész tucatnyi alak sorsát játssza el a pestis sújtotta Oránból. A több mint négyszáz előadást megélt párizsi bemutató után a darab magyar változatát Hegedűs D. Géza adja elő.

 Thomas Bernhard darabja születésének idején forradalmi hatású volt az európai színházi életben – rajongó és felháborodott viták egész sorát indította el. A történetben Bruscon, az öregedő színész, vidéki vendégjátékai során Utzbachba, egy szürke, unalmas faluba vetődik színtársulatával, melyben Bruscon családtagjai játszanak. A megszállott családfő, aki egész életét a művészetért áldozta fel, kénytelen szembesülni Utzbach provincializmusával, sekélyességével. Hiába ég a tűz a színészben, a borzasztó körülmények, a fásult partnerek és saját öregedésének fájdalma olykor Bruscont is elbizonytalanítja: van-e értelme a művészetnek egy arra méltatlan helyen. Ez a dilemma egyre durvábbá és kérlelhetetlenebbé teszi Bruscont; feleségével, lányával és fiával időnként visszataszítóan viselkedik, pedig a szándékai egyáltalán nem rosszak. Ő csupán a színészi elhivatottságot kéri számon partnerein, a világon pedig a kultúrát és a civilizált, európai gondolkodást. A nehézségek ellenére Bruscon nem törik meg, az utolsó pillanatban is küzd az igazáért, a hitéért. Mert úgy érzi, csak így van értelme. Csak így lehet.

Szepes Mária 1946-ban megjelent regénye néhány hónap után zúzdába került, mint veszedelmes, felforgató irodalom. A kimentett néhány példány azután kézről kézre járt évtizedeken át; tiltott gyümölcsként élvezték azok, kik hozzájuthattak, de a mű így is kultuszregénnyé vált.

Az elmúlt évek egyik legnagyobb amerikai Broadway sikere volt Tracy Letts 2007-ben bemutatott, többszörös Tony- és Pulitzer díjas vígjátéka. A fanyar humorú, sziporkázó párbeszédekkel teletűzdelt színművet a kontinensen először Magyarországon, a Vígszínházban láthatja a közönség, Eszenyi Enikő rendezésében.

Békésen alvó házaspár egy széles, nagy, hitvesi duplaágyban. Az éjszaka közepén a férfi hirtelen felriad: roppant nyomást érez a mellén. Ez infarktus - gondolja - és akkor itt a vég. S itt a számvetés ideje. Úgy érzi elfecsérelte az egész életét, s szerinte mindennek fő oka a mellette alvó, szuszogó asszony, aki - most is! - ahelyett, hogy vele törődne, édesdeden mosolyog, és feltehetően nagyon kellemes dolgokról álmodik.

A világhírű magyar származású francia írónő új, metsző humorú vígjátéka nyugodt, kifinomult társalgással kezdődik. Két házaspár kulturáltan próbál rendezni egy kínos ügyet, miszerint egyikük gyermeke kiverte a másik pár gyermekének két fogát. Ám a békés beszélgetés elfajul, elszabadul a pokol, és "az öldöklés istene" mindent a feje tetejére állít.

A dráma egy számunkra fontos témával foglalkozik: hőse, Billy a siket fiú, keresi a helyét a családban és a világban, és megismeri a szerelmet is, ami talán segít neki az eligazodásban. A történet finom iróniával és humorral beszél egy kényes témáról: a fogyatékkal élők beilleszkedési kudarcairól, a másságról, a másság elfogadásáról, és arról az egyenlőtlen küzdelemről, amit sérült társaink vívnak nap mint nap. A Billy világa arra is figyelmeztet: nem biztos, hogy az a normális, egészséges, akit a társadalom egészségesnek fogad el. Mert lehet, hogy Billy mindannyiunknál jobban hall...

A magyar drámairodalom klasszikus remekműve, a boldogságkeresés csodálatos meséje szokatlan megközelítésben, egyszerű színházi nyelven, de játékos eszközökkel kerül színpadra. A házi színpadi előadást az Újvidéki Színház fiatal rendezője, Puskás Zoltán rendezi.

A fiatal amerikai szerző darabja alig több mint egy éve debütált az Egyesült Államokban, de máris nagy port kavart. A történet szerint egy fiatalember, Nick, akinek kedvenc szórakozása a chatelés, mindig újabb és újabb fiktív személyiségek mögé bújva lép be internetes ismerkedő klubokba. Egyik ilyen szerepjátszása alkalmával egy Rachel nevű lány "alakjában" magába bolondít egy srácot, Adamet.

Dr. Sáfrány ügyvéd legszívesebben válóperes ügyeket vállal: ügyfelei főleg tehetős asszonyok, akik vagy válni akarnak, vagy pont ellenkezőleg, nem akarnak válni. Az ügyvéd bármire kész egy jó perért, szenvedéllyel űzi szakmáját-ha már ő maga nem válhat el a feleségétől, legalább mások szabadulhassanak a házasságuktól. Feleségének barátnője, a fiatal és roppant csinos Annie felkeresi dr. Sáfrányt, ám az ő ügye egészen elképesztő, s az indok és a bizonyítékok egy igen különös válópert sejtetnek.

Norrison bankelnöknél egy amerikai milliomos csemete, Lydia vendégeskedik. Ám épp mielőtt a bankár visszaszolgáltatná a lányt féltő szüleinek, jövendőbeli üzletfeleinek, kiderül, hogy Lydia beleszeretett egy szegény munkásba, sőt a fiatalok titokban már örök hűséget is fogadtak egymásnak. Norrisonnak mindössze egy órája van arra, hogy ezt a kínos házasságot ragyogó partiként tüntesse fel...

"Hegedűs a háztetőn. Őrülten hangzik, ugye? Pedig Anatevkában, ebben a mi kis eldugott falunkban mindnyájan hegedűsök vagyunk a háztetőn. Kellemes, egyszerű dallamot akarunk kicsalni a húrokból, de úgy, hogy közben ne törjük ki a nyakunkat. Nem könnyű. Kérdezhetnék: miért nem állunk odébb, ha itt ilyen nyaktörő mutatvány az élet? Mert Anatevka a mi otthonunk is. És mi óv meg bennünket a zuhanástól? Egy szóval megmondhatom: a hagyomány."

Egy elegáns, olasz tengerparti kastélyba kis színházi csapat érkezik: két szövegíró és egy fiatal zeneszerző. Tervük, hogy bejelentik az itt vendégeskedő primadonnának régen várt operettjük elkészültét. Ám a művésznőt jobban leköti az idősödő híres színész, mint a neki szánt operett és az ifjú zeneszerző szerelmes rajongása. A kacér primadonna, a hősszerelmes és a fiatal zeneszerző kínos szerelmi bonyodalmát csak egy drámaíró fortélya oldhatja meg...

Allan Felix, a Játszd újra Sam! főszereplője ugyanaz a gátlásos, esetlen, szemüveges, neorotikus, New York-i művész-értelmiségi, aki Woody Allen filmjeiben újra és újra feltűnik. Allan Felix zsákutcába került az életével; felesége otthagyta, egyedül ül feldúlt manhattani lakásában és kudarcainak okairól töpreng ... Fantáziaképeiben mindegyre feltűnik a nagy színész, a kemény, férfias hősöket alakító Humprey Bogart, s Felix mindegyre tőle akarja megtudni a sikeres férfiélet titkát ...

Argan, jómódú párizsi polgár, életét kitölti betegségébe vetett hite. Ez a mánia önzővé és zsarnokká teszi. Csak az orvostudományban hisz; gyógyszerekben, állandó kezelésekben és fiatal feleségében. Azokat, akik mindezekben kételkedni mernek, ellenségnek tekinti. Lányának Angelikának is orvos férjet szán. Ám az ő szíve titokban már másé...

A Lenni vagy nem lenni egy magyar szerző, Lengyel Menyhért művéből készült, világhírű film alapján született, és kiváló példája annak, hogy a zseniális tollú Lengyel Menyhért nemcsak az itthoni színházakat hódította meg, de Amerikát és a filmvilágot is. Ebben az elragadóan mulatságos történetében egy csapat színész küzd a hitleri démonnal a fennmaradásért, a színházért, s szembeszállnak a történelem nagy erőivel, és győznek.

A bravúros vígjáték főhőse az éles nyelvű, nyers modorú Kata, aki mindenkit elmar maga mellől, így nem sok reménye van a házasságra. Ám mégis akad egy elszánt férfi, Petruchio, aki vállalkozik Kata megszelídítésere... De vajon hogyan lehet megszelídíteni egy makacs, kezelhetetlen, öntörvényű nőt, aki hallani sem akar a férfiról?
Shakespeare remekművének szellemessége, játékos virtuozitása új életre kel Varró Dániel költő új fordításában.

Hadar Galron sok humorral fűszerezett, megrendítően szép története egy női fürdőben játszódik, egy mikvében. A mikve rituális fürdő, ahol havonta egyszer az asszonyok megmerítkeznek, hogy megtisztuljanak, és újra érintkezhessenek férjükkel. A dráma szereplői különböző életkorú nők, akiket vallási szabályok kötnek, és különféle társadalmi és családi szerepekben egy férfiuralta világban küzdenek elfogadásukért, szabadságukért, jogaikért, s ha kell lázadnak is. Hadar Galron kortárs izraeli drámaíró 2004-ben írta a Mikvét, melyet azóta a világ számos pontján bemutattak. A magyarországi ősbemutatót Michal Dočekal, a prágai Nemzeti Színház igazgatója rendezi.

Felkavaró, érzelmes történet egy anyáról, Manueláról, aki egy szörnyű tragédia után elutazik fiatalsága színhelyére, Barcelonába, hogy megkeresse fia apját. De az emlékek után kutatva csak régi barátját, a transzvesztita Agradót találja meg, megismerkedik Rosával, a prostituáltakat gyámolító apácával, és annak a híres színésznőnek lesz az asszisztense, akit fia, Esteban rajongásig szeretett. A magányos nők között sorsszerű, mély barátság szövődik... Egy új, több szálon futó történet veszi kezdetét, amely talán csak egy kamaszfiú, Esteban képzeletjátéka, írói és rendezői kísérlete, hogy megtudja ki az apja, és megértse anyját, aki sohasem osztotta meg vele titkait.

Új magyar drámával új színpadot avattunk! A period... egyszerre szívbe markolóan őszinte és szórakoztató előadás arról, hogyan harcol, szeret, csal a férfi és a nő - mert a világot mégiscsak ezek az energiák, ösztönök, szenvedélyek tartják állandó mozgásban. A period... nem csupán egy generáció gomolygó, hol pengeéles, hol önmagát is kifigurázó története. Hiszen szüleink, nagyszüleink is ugyanazért sírtak, ugyanazon nevettek, mint mi. És unokáink is így tesznek majd.

Egy angliai középiskolába új diák érkezik: Lilly, aki eddig városról városra, iskoláról iskolára utazott szülei miatt. William, a furcsa, visszahúzódó fiú veszi pártfogásba a kislányt: praktikus tanácsokkal látja el, bevezeti az iskolai életbe, és bemutatja őt barátainak: a vagány Bennettnek, az okostojás Chadwicknek, a szépfiú Nicholasnak, a belevaló Cissynek és a félénk Tányának. Lillynek gyorsan megy a beilleszkedés, talán – William szemszögéből – túl gyorsan is...

Shakespeare egyik első remekműve a világirodalom legcsodálatosabb szerelmi története, melyben két ártatlan fiatal gyönyörű szerelme áldozatul esik apáik bűneinek, a generációk óta tartó családi gyűlöletnek és politikai megosztottságnak. Rómeó és Júlia dacolva minden előítélettel tisztán és szabadon akar szeretni. De a természet törvényeinél erősebbnek bizonyul a politika, a szerelemnél tartósabb lesz a gyűlölet. A Vígszínház legendás előadásai közé tartozik az 1963-as Várkonyi Zoltán rendezés, amelyben Latinovits Zoltán és Ruttkai Éva játszotta Rómeót és Júliát. De minden generációnak, minden korszaknak megvan a saját Rómeó és Júliája, hisz ez az örökérvényű tragikus mese más szemmel, más fénytörésben, mindig új arcát mutatja nekünk. A Vígszínház ezzel a bemutatóval új előadással gazdagítja nagysikerű Shakespeare-sorozatát.

Egy pályája csúcsán álló, kiváló fotóművész megtudja, hogy gyógyíthatatlan beteg. A halál közelségének tudata hatalmas és kétségbeesett energiákat ébreszt fel a férfiban, és elemi erejű szenvedélyessége rabul ejti egy fiatal lány szívét. A lány művészetének és élete utolsó szakaszának múzsája lesz. Kettejük szélsőséges érzelmekkel és konfliktusokkal terhes kapcsolatát nemcsak a halál közelsége teszi tragikussá, hanem egy harmadik szereplő, a feleség jelenléte is.

Mit tehet egy ötven körüli férfi New Yorkban, amikor a gyerekei már kirepültek a családi fészekből, amikor a munkája már egy cseppet sem érdekli és a feleségét csak a saját szakmai karrierje foglalkoztatja? Nos, sok mindent. Például azt, hogy egy szép napon egy kutyát visz a közös otthonba. Mivel az ebet a színpadon egy csinos fiatal nő alakítja - aki gyengéd imádattal csüng a gazdin, ugyanakkor nem titkolt ellenszenvvel viseltetik a feleség iránt -, máris kialakul egy furcsa szerelmi háromszög.

Mulatságos helyzetek, humoros baklövések, és egy klasszikus "csonka család" körül forog minden ezen az estén. Helyszínünk Efezosz, egy nyüzsgő nagyváros. Két idegen bolyong utcáin: a Szirakúzából érkezett Antipholus, és hű társa, Dromio. Nem is sejtik, hogy Efezosznak is van saját Antipholusa és Dromiója: rég elvesztett ikertestvérei a két látogatónak. A párosok hamarosan összecserélődnek, Antipholusok és Dromiók a téboly határán próbálnak rájönni, mi történik velük.

A gonosz Paca cár tele akarja pacázni a világot, a Partvis Attila vezette barbár takarítók pedig szélsőséges tisztasággal fenyegetik a Maszat-hegyen túli népet. A harmadik á-s Muhi Andrisnak meg kell mentenie a Maszat birodalom lakóit és köztük a legmaszatosabbat, Jankát. A végső csata előtt Andrisnak hülye pofát vágva sikerül átjutnia Badarországon, ellenáll a Babaarcú Démon csábításának és beveti Lecsöppenő Kecsöp Benőt... Nagy öröm, hogy a Vígszínház háziszerzőjének, Presser Gábornak a művét vadonatúj dalokkal kiegészülve, új átiratban a Pesti Színház mutatja be. A népszerű, játékos humorral és bravúros technikával verselő Varró Dániel nagysikerű meseregénye egy fiatal, végzős rendezőhallgató diplomarendezéseként kerül színpadra.