A színházcsináló

A színházcsináló

Bruscon, színházcsináló Kern András
Brusconné, színházcsinálóné Kútvölgyi Erzsébet
Ferruccio, a fiuk Karácsonyi Zoltán
Sarah, a lányuk Járó Zsuzsa
Vendéglős Borbiczki Ferenc
Vendéglősné Igó Éva
Erna, a lányuk Andrusko Marcella e.h.

Díszlet: CSANÁDI JUDIT
Jelmez: OPRA SZABÓ ZSÓFIA
Zene: FUTÓ BALÁZS
Dramaturg: RADNÓTI ZSUZSA
Ügyelő: RÖTHLER BALÁZS
Súgó: ZSOLNAY ANDREA
A rendező munkatársa: MOLNÁR KATA, D. MUCSI ZOLTÁN

Rendező: CSIZMADIA TIBOR

Thomas Bernhard

A színházcsináló

színmű

Fordította: GYÖRFFY MIKLÓS

Bemutató: 2012. január 6-án a Pesti Színházban

(19.00 órás kezdés esetén az előadás várható befejezésének ideje 20.40)

Thomas Bernhard darabja születésének idején forradalmi hatású volt az európai színházi életben – rajongó és felháborodott viták egész sorát indította el. A történetben Bruscon, az öregedő színész, vidéki vendégjátékai során Utzbachba, egy szürke, unalmas faluba vetődik színtársulatával, melyben Bruscon családtagjai játszanak. A megszállott családfő, aki egész életét a művészetért áldozta fel, kénytelen szembesülni Utzbach provincializmusával, sekélyességével. Hiába ég a tűz a színészben, a borzasztó körülmények, a fásult partnerek és saját öregedésének fájdalma olykor Bruscont is elbizonytalanítja: van-e értelme a művészetnek egy arra méltatlan helyen. Ez a dilemma egyre durvábbá és kérlelhetetlenebbé teszi Bruscont; feleségével, lányával és fiával időnként visszataszítóan viselkedik, pedig a szándékai egyáltalán nem rosszak. Ő csupán a színészi elhivatottságot kéri számon partnerein, a világon pedig a kultúrát és a civilizált, európai gondolkodást. A nehézségek ellenére Bruscon nem törik meg, az utolsó pillanatban is küzd az igazáért, a hitéért. Mert úgy érzi, csak így van értelme. Csak így lehet.
A színházcsináló nemcsak metszően pontos társadalomrajz a második világháború utáni Európáról, hanem a színház gyönyörének és keservének kacagtató és szívbemarkoló bizonyítéka. Egy kiáltás a művészetért – a kulisszák mögül!