Danton halála

Danton halála

Danton Stohl András
Camille Varju Kálmán
Lacroix Csőre Gábor
Philippeau Józan László
Legendre Kerekes József
Hérault Király Attila
Robespierre László Zsolt m.v.
Saint-Just Hevér Gábor
Barère Mészáros Máté
Hermann Géczi Zoltán
Simon Borbiczki Ferenc
Simonné Hegyi Barbara
Julie Járó Zsuzsa
Lucille Bata Éva
Marion Réti Adrienn
Francia Polgár I. Rajhona Ádám
Francia Polgár II. Dengyel Iván
Utcai Énekes Karácsonyi Zoltán

A francia nép: Lázár Balázs, Papp Dániel, Inotay Ákos, Csapó Attila e.h., Fábián Szabolcs e.h., Gonda Kata e.h., Kopek Janka

Zongorán közreműködik: FURÁK PÉTER

Díszlet: MENCZEL RÓBERT
Jelmez: NAGY FRUZSINA
Zene: BELLA MÁTÉ
Mozgás: KIRÁLY ATTILA
Dramaturg: VÖRÖS RÓBERT
Irodalmi konzultáns: FORGÁCH ANDRÁS
Szcenika: KRISZTIÁNI ISTVÁN
Világítás: CSONTOS BALÁZS 
Súgó: GÁL TÜNDE
Ügyelő: KUTI LÁSZLÓ, WIESMEYER ERIK     
A rendező munkatársa: VÁRNAI ILDIKÓ 

Rendező: ALFÖLDI RÓBERT
 

Georg Büchner

Danton halála

dráma két részben

Fordítók: Bíró Bence e.h., Ivanyos Ambrus e.h., Thury Gábor e.h.

Rendező: Alföldi Róbert

Bemutató 2013. október 25-én, péntek  este 7 órakor a Vígszínházban.

(19.00 órás kezdés esetén az előadás várható befejezésének ideje 21.45)

A december 17-i előadást siket és nagyothalló nézőinkre gondolva jeltolmácsolással játsszuk. Ha még nem látta, ne hagyja ki, mert ezen a napon látható utoljára az előadás!

Büchner 1835 január-februárjában írja a drámát. Alig öt hét alatt be is fejezi. Jó oka van a sietségre. Felforgató tevékenysége miatt nyomoz utána a rendőrség. Küszöbön áll letartóztatása. Az utca két végén egy-egy rendőr posztol reggeltől estig. Büchner közben anatómia vizsgára készül. Egyetemi jegyzetei alól húzza elő lopva a Danton kéziratát. Mire a dráma megjelenik, szerzője Franciaországba emigrál.
A francia forradalomról szóló színmű terve alighanem régóta foglalkoztatta Büchnert. Nemcsak az 1830-as évek elejének franciaországi eseményei tették aktuálissá a témát. Büchner konspiratív tevékenysége és annak tanulságai belülről is sürgették a szembenézést a nagy „Miértekkel”. Mi végre zajlik a Történelem? Mire valók az elvek? Mi lappang az emberi természetben? Mi köze ehhez Istennek?
Büchner komplex alakokat teremt, jól megkonstruált ellenlábasokat, a forradalmi eszmék palettájának jó néhány árnyalatát felvonultatja. Ugyanakkor a történelem a nagy emberek gladiátorharcának tűnik. A tömeg a háttérben szekundál a demagógoknak. Sokszor szinte dokumentarista hűséggel ad vissza egy-egy politikai beszédet. A köztársasági Róma retorikája egyszer fegyverként, máskor önparódiaként hangzik a francia forradalmárok szájából. Közemberi ágálás, koncepciósper kovácsolás váltogatja egymást. Betétdalok lobbannak. Otrombaság, törékenység, frivolkodás, fájdalom süt belőlük.
A dráma ősbemutatója 1902-ben volt, Berlinben.
Híres előadásnak számít Max Reinhardt 1916-os rendezése. Magyarországon először 1928-ban a Magyar Színház mutatta be. A darabot a bemutató után betiltották, és csak húzásokkal engedélyezték a további előadásokat.
Kosztolányi Dezső az 1928-as bemutató céljaira fordította le a Danton halálát. A Vígszínház új bemutatójához új fordítást készíttetett.

Georg Büchner
1813. október 17. Goddelauban megszületik Karl Georg Büchner.
1831 novemberében beiratkozik a strassburgi Akadémia orvosi fakultására.
1833. október végén beiratkozik a giesseni egyetem orvosi szakára.
1834 januárjától újra Geissenben tanul. Áprilisban életre hívja az Emberi Jogok Társasága darmstadti szervezetét.
1835 januárjától öt héten át írta a Danton halálát. Március 6-án illegális úton Strassburgba emigrál. Körözőlevelet adnak ki Büchner ellen. Júliusban megjelenik a Danton halála.
1836 április-májusában A márnák idegrendszeréről írott értekezése nyomán a strassburgi Természettörténeti Társaság felveszi tagjai sorába. Nyáron a Leonce és Lénát írja. Ősszel a Woyczeken dolgozik.
1837 januárjában megbetegszik. Február közepén megállapítják, hogy tífuszos. Február 19-én Georg Büchner meghal.

Karl Georg Büchner levele családjának
Gúnyolódónak mondanak. Való igaz, gyakran nevetek, de nem azon nevetek, ahogyan ember valaki, hanem csak azon, hogy ember egyáltalán, amiről amúgy sem tehet, emellett még nevetek saját magamon is, aki osztozom a sorsában. Az emberek ezt gúnynak nevezik, képtelenek elviselni, ha valaki, aki nem takargatja a maga boldogságát, tegeződik velük: ők a megvetők, a gúnyolódók és a gőgösek, mivel az ostobaságot csak önmagukon kívül keresik. Persze a gúny egy fajtája nekem is tulajdonom, de ennek nincs köze a megvetéshez, a gyűlölethez azonban igen. A gyűlölet éppannyira jogos, mint a szeretet, s én táplálom is mélységesen azok iránt, akik másokat megvetnek. Szeretném hinni, hogy szenvedőkre és elnyomottakra több együttérző pillantást vetettem, mint ahány keserű szót mondtam hideg, előkelő szíveknek. (…)
(Fordította: Kovács István és Halasi Zoltán)

 

OKTATÁSI SEGÉDANYAG

Az Danton halála című előadásunkhoz készült oktatási segédanyag itt letölthető.

Az oktatási segédanyagot készítette: Balassa Jusztina