A vörös oroszlán

A vörös oroszlán

 

Előadások időpontja:
2016. november 29. (kedd) 19:30 jegyvásárlás
Előadja Venczel Vera

Színpadra alkalmazta: BODOR BÖBE és LŐRINCZY ATTILA

Díszlet: DARÓCZI SÁNDOR
Jelmez: JÁNOSKÚTI MÁRTA
Dramaturg: LŐRINCZY ATTILA
Zene: BAGÓ GIZELLA, BARNA BALÁZS
Képek: BAKOS KATALIN
Videó: RAJNAI GITTA
Fény: ALMÁSI J. CSABA
Súgó: KERTES ZSUZSANNA
Ügyelő: HÉJJ JÁNOS
A rendező munkatársa: KERTES ZSUZSA, D. MUCSI ZOLTÁN

Rendező: BODOR BÖBE

Szepes Mária

A vörös oroszlán

egy misztikus regény monodráma változata

Bemutató 2011. március 18-án a Vígszínház Házi Színpadán

(19.30 órás kezdés esetén az előadás várható befejezésének ideje 21.00)

Szepes Mária 1946-ban megjelent regénye néhány hónap után zúzdába került, mint veszedelmes, felforgató irodalom. A kimentett néhány példány azután kézről kézre járt évtizedeken át; tiltott gyümölcsként élvezték azok, kik hozzájuthattak, de a mű így is kultuszregénnyé vált.
A könyv alaptémája egy elixír, maga a Prima Materia, amely halhatatlanná tesz. A történet 1535-ben indul, és háromszáz évvel később ér véget. Újabb és újabb életeken és halálokon át követhetjük végig egy nyughatatlan lélek reinkarnációs fejlődéstörténetét.
Venczel Vera számára a vígszínházi színpadi változatot a rendező, Bodor Böbe, és a drámaíró-dramaturg, Lőrinczy Attila készítette el.

SZEPES MÁRIA
(1908 – 2007)
 
 
“Az a mániám, vagy szent őrületem, hogy amit írok, azt érdekesen írjam. Nincs jogom untatni sem tudománnyal, sem művészettel senkit. Százötven könyvem jelent meg eddig, de kétszáz lesz azután, ha én már levetem a testemet…”
 
Szepes Mária színészcsaládba született 1908. december 14-én. Édesapja Scherbach Oziás, művésznevén Papír Sándor, komikus, jellemszínész, édesanyja Kornai Margit primadonna.
Papír Magda néven három éves korától ő maga is színpadra lép, és némafilmekben játszik.
Kilencévesen kezd verseket, novellákat írni, érettségi után művészettörténetet, irodalmat és pszichológiát tanul, és nevelőapja Galánthay Balogh Béla Astra filmstúdiójának dolgozik; forgatókönyveket és dalszövegeket ír, többek között Karády Katalinnak.
1930-ban házasságot köt Szepes Bélával, aki ezüstérmes olimpikon, újságiró, síbajnok, karikaturista és szobrász egy személyben. Három évre német lapoknak dolgozó újságíróként Berlinbe költöznek, majd Hitler hatalomra jutásakor hazatérnek.
1938-ban kisfiúk születik, akit hét hónaposan elveszítenek. Szepes Mária ezután kezdi el írni leghíresebb regényét, A vörös oroszlánt. A könyv 1946-ban jelenik meg Orsi Mária álnév alatt, és nagy feltűnést kelt.
1947-48-ban, a könyvkiadók államosítása után a kötetet transzcendens tartalma miatt bezúzzák. A műből Szepes Mária jó barátja, Hamvas Béla filozófus, író ment meg néhány példányt a Széchényi Könyvtárból, ahol akkoriban könyvtárosként dolgozik. A későbbiekben ezek a példányok szolgálnak alapjául az amerikai magyar kiadásoknak, valamint a német, angol, olasz, spanyol, portugál, szerb, szlovák és román műfordításoknak.
“Amikor azt hitték, megölték a könyvemet, akkor kezdett el élni” – mondta Szepes Mária.
A kötet Magyarországon csak 1989-ben jelenhetett meg ismét csorbítatlanul, immár a szerző neve alatt.
A szocializmus hosszú évtizedeiben – mint a polgári írók közül oly sokan – Szepes Mária is nem kívánatos személynek számított, s másokhoz hasonlóan ő is a gyermekirodalom felé fordult. Nevéhez fűződik egyebek mellett a nagysikerű Pöttyös Panni sorozat tizenkilenc darabja.
Hétkötetes regényfolyama, a pszichológiai, karakterológiai ihletésű Raguel hét tanítványa, melyen harminc évig dolgozott, sok más, a fióknak írt ezoterikus művével együtt szintén csak a rendszerváltás után kerülhetett az olvasók elé. A vörös oroszlán, a Varázstükör és a Raguel hét tanítványa együtt alkotják főművét, a beavatási trilógiát.
Szepes Mária csak a kilencvenes évektől kezdődően kaphatta meg az őt megillető figyelmet és elismerést; 1994-ben és 1998-ban A Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti- illetve Középkeresztjét vehette át.
Varázslatos személyiségét az okkultizmus nagyasszonyaként felfedezte a média is – életének utolsó évtizedében megannyi televíziós felvétel készült vele.
2007. szeptember 3-án, kilencvennyolc évesen hunyt el budai otthonában. Emlékét és hagyatékát a nevét viselő alapítvány gondozza.