Gombaszögi Frida

Gombaszögi Frida


Fontosabb szerepei
Díjai

színésznő
(1890-1961)

A SzAk-t 1909-ben végezte el, és a Magyar Színház szerződtette. 1916-tól 1933-ig a Vígszínház tagja volt. 1915-ben a Király, 1926-ban a Belvárosi, 1926-ban és 1928-ban a Magyar Színházban is fellépett. 1933-ban férjének, Miklós Andornak halála után az Athaeneum Kiadó elnök ig.-ja lett. 1945-46-ban a Nemzeti, 1946-tól 1949-ig a Vígszínház, 1951-52-ben a pécsi, 1952-53-ban a győri társ., 1953-tól 1961-ig ismét a Nemzeti Színház művésznője volt. 1953-1956 között a SzAk-n magatartástant adott elő. Előkelő megjelenésével, csiszolt mozgás- és beszédkultúrájával, intelligens, kifejező játékával korszerű drámai hősnőket formált meg. A m. színpad első modern stílusú színésznőjének tartották. Vígjátékokban is sikerrel szerepelt.

Főbb szerepei:
Judit (Bíró L.: Sárga liliom);
Lyon Lea (Bródy S.);
Maja (Tolsztoj: Az élő holttest);
Natasa (Dosztojevszkij- Meidell: A félkegyelmű);
Mása (Csehov: Három nővér);
Takáts Alice (Szomory D.);
Olympia (Molnár F.);
Vaszilissza (Gorkij: Éjjeli menedékhely);
Olga (Csehov: Három nővér);
María Josefa (García Lorca: Bernarda Alba háza).

Ir. Kovács K.: G. F. a színésznő, az asszony (1927).

(forrás: MAGYAR SZÍNHÁZMŰVÉSZETI LEXIKON)