Ráday Imre

Ráday Imre


Fontosabb szerepei
Díjai

színész
(1905-1983)

Rózsahegyi Kálmán színésziskolájának elvégzése után, 1923-ban Székesfehérvárott kezdte pályáját. 1924-ben Kaposvárra szerződött, majd 1926-1929 között a berlini UFA filmgyár népszerű színésze volt. 1929-ben a Belvárosi Színházhoz került, 1930-tól a Magyar Színház tagja volt, de játszott a Vígszínházban is, amelynek 1935-től volt tagja. A zsidótörvény miatt 1939-1945 között ritkán léphetett színpadra. 1945-46-ban került a Nemzeti Színházhoz mint színész és rend., ugyanakkor a Népvarieté tagja is volt, majd 1950-51-ben a Pesti Színház és a Vidám Színház következett. 1951-53-ban játszott a Madách és A Magyar Néphadsereg Színházában is. 1957-től 1970-ig - nyugdíjazásáig - a József Attila Színház színésze és rend.-je volt. Nyugdíjazása után alkalmanként még fellépett, 1971-ben Szegeden, 1974-75-ben a Thália Színházban, 1980-ban a Pesti Színházban. 1950-1956 között a SzAk-n tanított. Fiatal amorózóként kezdte, későbbi alakításaiban temperamentumos férfierővel, franciás nagyvonalúsággal, finoman távolságtartó önkarikírozással aratott sikereket. Gyakran szerepelt a televízióban és a rádióban. Voltak önálló estjei is. 1959-ben érdemes művész, 1969-ben kiváló művész, 1967-ben Kazinczy-díjat kapott.

Főbb szerepei:
Razumihin (Dosztojevszkij-Baty: Bűn és bűnhődés);
Csugunov (Osztrovszkij: Farkasok és bárányok);
Pali (Hunyady S.: Lovagias ügy);
Des Prunelles (Sardou-Najac: Váljunk el!);
Szilasi (Németh L.: Nagy család);
Kardos (Zsolt B.: Erzsébetváros);
Morell tiszteletes (Shaw: Candida).

F.R.
Wilde: Bunbury;
Callegari: Megperzselt lányok.

(forrás: MAGYAR SZÍNHÁZMŰVÉSZETI LEXIKON)