Várkonyi Zoltán

Várkonyi Zoltán


Fontosabb szerepei

 

Díjai

 

 

színész, rendező, színházigazgató
(1912-1979)

1934-ben végezte el a Színművészeti Akadémiát. 1934 és 1941 között a Nemzeti Színház, 1941-től 1944-ig pedig a Madách Színház tagja volt. 1945-től a Művész Színház igazgatója. 1950-1962 között a Nemzeti Színház művésze, közben 1951-től 1953-ig A Magyar Néphadsereg Színházának főrendezője. 1962-től a Vígszínház főrendezője, 1971-től haláláig igazgatója volt. Rendezéseit az aprólékos kidolgozottság, biztos technikai tudás, a játéktér jó kihasználása, valamint a határozott színészvezetés jellemezte. Fontosnak tartotta a tehetségek támogatását. Színészi munkáját háttérbe szorította a számára sokkal lényegesebb színházvezetés-filmrendezés-pedagógia hármasa. Színészi játékát az erősen karakterizáló vonások jellemezték. 1934-től filmezett, és több mint 20 filmet rendezett. 1949-től tanított a Színművészeti Akadémián, amelynek 1972-től haláláig rektora volt. 1953-ban és 1956-ban Kossuth-díjat, 1955-ben Érdemes, 1962-ben Kiváló művész kitüntetést kapott.

Főbb szerepei:
Osvald (Ibsen: Kísértetek)
IV. Henrik (Pirandello)
Hlesztakov (Gogol: A revizor)
Mosca (Jonson: Volpone)
Higgins (Shaw: Pygmalion)
Ördög (Molnár F.: Az ördög)
Möbius (Dürrenmatt: A fizikusok)

Főbb rendezései:
Steinbeck: Lement a hold
Giraudoux: Trójában nem lesz háború
Dosztojevszkij-Ackland: Bűn és bűnhődés
Shakespeare: Rómeó és Júlia
O'Neill: Amerikai Elektra
Molnár Ferenc: A testőr
Pirandello: IV. Henrik
Szakonyi Károly: Adáshiba
Örkény István: Pisti a vérzivatarban

Irodalom:
V. Z. (fényképalbum, 1971); Molnár Gál Péter: Rendelkezőpróba 1972);
V. Z. (emlékkönyv, 1980); Abody B.: (Negyedik negyed, 1981)

(forrás: MAGYAR SZÍNHÁZMŰVÉSZETI LEXIKON)