Harsányi Zsolt

Harsányi Zsolt


Fontosabb szerepei
Díjai

író, újságíró, műfordító, színházigazgató
(1887-1943)

1887. január 27-én született Korompán, 1943. november 29-én hunyt el Budapesten. Tanulmányait Egerben, Sárospatakon és Kolozsvárott végezte. Egyetemi évei alatt a kolozsvári Előre c. napilap, majd az Újság színikritikusa. Kolozsvárott Incze Sándorral 1910-ben Színházi Hét c. illusztrált hetilapot alapított, melynek sikerét látva néhány hónap múlva a fővárosban is elindították. Harsányi 1910-1913 között a Színházi Hét egyik szerkesztője. Incze későbbi lapjába, a Színházi Életbe is rendszeresen írt, de más lapoknak is szerzője, rovatvezetője lett, mint a Pesti Napló, Budapesti Hírlap, Pesti Hírlap, Új Idők. A Színpadi Műfordítók szakosztályának vezetője, valamint a Magyar Színpadi Szerzők Egyesületének elnöke és ügyvezető igazgatója, a Magyar Pen Club főtitkára volt. 1921 áprilisától 1922 januárjáig a Renaissance Színház művészeti vezetőjeként dolgozott. 1938-tól haláláig a Vígszínház élén állt. Számos dalát, jelenetét, egyfelvonásosát mutatták be kabarék is. Színműveket írt és fordított. Tagja volt a Kisfaludy és a Petőfi Társaságnak.

Főbb művei:
Komédiások (Major H. és Kürthy Gy. karikatúrái; Békéscsaba, 1911); Színházi kis lexikon (1918); Shakespeare a Nyújorkban (1918); Mozihumor (1921). Drámái és librettói: Limonádé ezredes (1912); A mozikirály (1913); A szüzek hódolata (1922); Nézze meg az ember! (1926); Háry János (Paulinival, 1926); A zenélő óra (1927); Grófkisasszony (1939); A Bolond Ásvayné (1942).

Fordításai:
Strindberg: Abu Kászem papucsa (1910); Lehár: A cigányprímás (1913); Mozart: Don Juan (1917); Kálmán Imre: Marica grófnő (1924); An-Ski: Dybuk (1928); O’Neill: A szőrös majom (1928); Különös közjáték (1929).

(forrás: MAGYAR SZÍNHÁZMŰVÉSZETI LEXIKON)