Hegedűs Tibor

Hegedűs Tibor


Fontosabb szerepei
Díjai

színész, rendező, színházigazgató
(1898-1984)

1898. november 8-án született Budapesten, 1984. november 7-én hunyt el Budapesten. Miskolcon újságíróként kezdte pályáját. 1921-ben végzett a Színművészeti Akadémián (SzAk), s a Belvárosi és az Andrássy úti Színház tagja lett. 1923-ben Beöthy László az Unió Rt. színházaihoz szerződtette rendezőnek. 1925-26-ban a Renaissance Színházban, 1926-27-ben a Belvárosi Színházban dolgozott. 1927-től a Vígszínház rendezője, majd főrendezője, 1943-44-ben igazgatója volt. 1938-1944 között a SzAk-n tanított. 1945 után több színházban: Vidám Operettszínpad (1946), Szegedi Nemzeti Színház (1946-49), Állami Bányász Színház (1949-50), Vidám Színpad (1951-58), A Magyar Néphadsereg Színháza (1955-57), József Attila Színház (1958-61) rendezett. A rádió- és filmrendezés egyik hazai előfutára volt. Hegedűs az akkori Vígszínház hagyományos stílusát sikeresen ötvözte a modern színpadi törekvések eredményeivel. Rendezéseinek középpontjában a színészi játék állt, de a színjáték összes alkotóelemét harmóniába olvasztotta. Oroszlánrésze volt a Vidám Színpad arculatának kialakításában és stílusának megteremtésében.

Főbb rendezései:
Móricz Zsigmond: Sári bíró; Wedekind: A tavasz ébredése; Shakespeare: Hamlet; Móricz Zsigmond: Úri muri; Hunyady Sándor: Júliusi éjszaka; Bruckner: Angliai Erzsébet; Kós Károly: Budai Nagy Antal; Wilder: A mi kis városunk; Hauptmann: Naplemente előtt; Pirandello: Hat szerep keres egy szerzőt; Csehov: Sirály; Kállai: Kötéltánc; Kertész: Bekopog a szerelem.

Könyve:
A színész, a színpad és a hangosfilm (1942).

(forrás: MAGYAR SZÍNHÁZMŰVÉSZETI LEXIKON)