Bemutatók a 2016/2017-es évadban.
Bérletinformáció és bérletvásárlás >>
Vígszínház
Dosztojevszkij
Bűn és bűnhődés
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij világhírű krimije egy brutális gyilkosság és az azt követő nyomozás története. Egy lélek vergődése a bűn és a büntetés útvesztőjében: Raszkolnyikov, a Moszkvában tanuló fiatal egyetemista megpróbálja elhitetni magával, hogy joga volt kioltani egy ember életét.
Ljubimov ikonikus, 1978-as előadása és Tordy Géza legendás, 2001-es rendezése után a
Bűn és bűnhődés
most Michal Dočekal rendezésében tér vissza a Vígszínház színpadára. A Vígszínház az előadást a 100 éve született Jurij Petrovics Ljubimovnak ajánlja.
Dés László – Geszti Péter – Grecsó Krisztián
A Pál utcai fiúk
zenés játék Molnár Ferenc regénye nyomán
A magyar irodalom egyik legszívbemarkolóbb alkotása. Minden generáció újra és újra felfedezi magának. Közös gondolkodásunk része lett a grund, amely a miénk, ahogy Dés-Geszti-Grecsó zenés játékának egyik csupa érzelem, csupa dallam betétdalában éneklik a szereplők. Reményeink szerint a Dés-Geszti szerzőpáros és a vígszínházi csapat A dzsungel könyve több évtizedes, töretlen sikerű alkotása után minden jel szerint megismételheti ezt a bravúrosan hosszantartó sikerszériát, Marton László nagyszerű, értő rendezésében.
Shakespeare
Szentivánéji álom
Az év legrövidebb éjszakája Szent Iván éje, amikor a régi hiedelmek szerint bármi megtörténhet, a kívánságok valóra válnak, a szerelmesek egymásra találnak. A helyszín egy titokzatos erdő Athén közelében, ahol a fiatal párok űzik egymást, össze-vissza keveredve, hogy a végén, egy kis varázslat segítségével mindenki a maga párja mellett kössön ki. Egy tündérekkel és hiedelmekkel átitatott nagy ívű mese a szerelemről és az útjába gördülő akadályokról. Mese, de nagyon is valóságos mese –zsigerien emberi, és mindig aktuális.
A
Szentivánéji álom
forgatagát Kovács D. Dániel állítja színpadra a Vígszínház Shakespeare-sorozatának idei darabjaként.
Pesti Színház
Peter Morgan
Audiencia
Egy királynő. Tizenkét miniszterelnök. Hatvan év. II. Erzsébet királynő a huszadik század és korunk egyik legjelentősebb uralkodónője. Az audienciáin a kor legérdekesebb férfiait fogadja, Winston Churchilltől David Cameronig. Nemcsak a kormányzás nehézségeibe nyerünk betekintést, hanem megismerhetjük korunk egyik legközvetlenebb, legszellemesebb, legmegkapóbb személyiségét.
A színmű az utóbbi évek egyik sikerdarabja a Broadway és a West End színházaiban. A Pesti Színház színpadára Valló Péter rendezésében érkezik.
Molière – Brecht
Don Juan
Don Juan a sokfélében az egyedit, a végesben a végtelent keresi. Tettben és gondolatban is olyat mer, amit senki más. Megszállottan tör egyre nagyobb és nagyobb célok felé. Arra kíváncsi, hogy mit engedhet meg magának, meddig mehet el, hogy hol az a bizonyos határ. Az ég megbünteti majd érte – mondják. Na persze, hiszem, ha látom – gondolja ő.
Molière klasszikus remekművét Kovács D. Dániel rendezésében játsszuk a Pesti Színházban.
Yasmina Reza
Bella figura
Jól indul az este, mindjárt jön a remek vacsora, aztán egy forró találkozás. És valahogy minden kicsúszik szereplőink kezéből. A szeretők mindent jól elterveztek, de semmi sem úgy alakult. Váratlan események egymásutánja borít fel mindent, de végül a történet összes szereplője együtt ül a vacsoraasztalnál – már csak ilyen az élet – a tenger gyümölcseire várva, miközben őket eszik meg a szúnyogok. Kínos. Vagy mégsem?
Yasmina Reza,
Az öldöklés istene
szerzője a már ismert finom humorral és játékos nagyvonalúsággal állít elénk egy hétköznapinak tűnő, ám váratlanul abszurddá váló helyzetet. A előadás rendezője az orosz Aleksandr Bargman. A díszletét a
Földrengés Londonban
előadásunk díszlettervezője, Anvar Gumarov tervezi.
Házi Színpad
Kincses Réka
A Pentheszileia Program
Kincses Réka marosvásárhelyi származású, Németországban élő fiatal magyar filmrendező, író, drámaíró. A
Pentheszileia Program
drámaíróként az első magyarországi bemutatója, melyet ő maga rendez. Generációkon átívelő családtörténet, egy különleges tehetségű női szerző szemszögén keresztül, nyers szexualitással és szókimondással. Pentheszileia, aki a görög dráma-hősnő nevét viseli ugyan, de egy mai, modern, csupa ideg fiatal teremtés, aki menekülne a sorsa elől, amit a múltjából olvas ki, és menekülne édesanyjával való szoros, ellentmondásos kapcsolatából is. De a szexuális kalandok, abortuszok és egy kétségbeesett terápia útkeresései után vajon képes lesz-e megtalálni valamiféle lelki megnyugvást?
Az előadást 18 éven felüli nézőinknek ajánljuk!
Simon Stephens
Távoli dal
New York. Téli nap. Willem telefonja csörög, az anya hívja, haza kell menni, az öccse meghalt. Utazás. Vissza a régi otthonba. Megérkezés Amsterdamba. Willem úgy dönt, hogy levelet ír halott öccsének. Megrohanják az emlékek. Az elhagyott szerelem. A másságából fakadó életút. Miközben levelét fogalmazza, újra kell gondolnia eddigi életét és kapcsolatát rideg, elutasító családjával. Rádöbben, hogy érzelmei-vonzalmai hová vezetik őt. Willem szerepében a nagyszerű fiatal színészt, Józan Lászlót láthatják majd.
Bartis Attila
Rendezés
Bartis Attila, a nagysikerű
Romlás
után, a Vígszínház számára egy újabb felkavaró, kíméletlen történetet írt. A színház világában játszódó színdarab tele van súlyos titkokkal, fájdalmas, lappangó hazugságokkal, ahogy a szerepeket játszó színészek magánélete is. Az író-rendező János az általa írt dráma bemutatójára készül. Az intenzív munka lázában szinte észrevétlen keveredik az élet és a színpad. A hazugság és a valóság között vékony a határ. Ki kit árult el – a múlt senkit sem hagy nyugodni.
A Vígszínház a Szikszai Rémusz által rendezett előadással az 1956-os forradalomra emlékezik.
Márai Sándor
Hallgatni akartam
"Szeretném elmondani, mi történt a polgári műveltséggel abban a tíz évben, amelynek kezdetét önkényes időszámítás nélkül az osztrák függetlenség megszűntének, az Anschlussnak napja jelenti." A Hallgatni akartam című művet az Egy polgár vallomásai harmadik, befejező kötetének szánta Márai. 2013-ig azonban az író hagyatékában, kiadatlanul kallódott. A kéziraton 1950 szerepel befejezés gyanánt, vagyis ez a mű tekinthető Márai első emigrációban írt, befejezett művének. Az író maga választotta kezdődátuma az Anschluss, Ausztria 1938-ban történt hitleri megszállása, mely történelmi eseménnyel Márai szerint elveszett a klasszikus Európa. A Hallgatni akartam vallomás egy értékvesztett időszakról, egyben pontos rajza a polgári Európának és Magyarországnak. Házi Színpad bemutatója azt a hagyományt követi, melyben az elmúlt évek során több fontos szépirodalmi mű került bemutatásra monodráma változatban. Ezek közül a három legutóbbi Camus: A pestis, Szepes Mária: Vörös oroszlán és a Csokonai Lili – Tizenhét hattyúk című Esterházy Péter mű színpadi változata volt, melyeket nagy sikerrel játszunk.