Október 11-én délután különleges élményben volt része a Nyugati téri Alexandra Pódium közönségének, akik Főpróba címmel színházunk októberi bemutatóiról hallhattak beszélgetést.
A Ványa bácsi, a Mikve és a Kalocsa színpadra állításának szellemi kalandjairól és kihívásairól Marton László, Hegedűs D. Géza, Igó Éva és Epres Attila meséltek. Csáki Judit kritikus, újságíró vezetésével jó hangulatú, kötetlen beszélgetés alakult ki, melyben a résztvevő alkotók és a közönség egyaránt örömét lelte.
Marton László elmondta, hogy számára ma is időszerű a Ványa bácsi, mely a mi átmeneti korunk tükre is. Elárulta azt is, hogy Csehov színpadra állításában mindig az a legizgalmasabb, hogy a szöveget az utolsó vesszőig elemezni kell, hiszen a legapróbb részlet is jelentéssel és jelentőséggel bír. Épp ezért a rendező asztalán a magyar példány mellett mindig ott volt egy eredeti orosz, sőt egy angol és egy német verzió is. Hegedűs D. Géza a szerepformálás kihívásairól beszélt. Szerinte a csehovi karakterek életre keltésében az a nehéz, hogy mivel ezeknek a hősöknek nincs rálátásuk a saját életükre, a megformálásuk egyfajta ösztönszerű, vallomásos színészetet követel. Az Asztrov doktort megszemélyesítő színművész szerint a színészek ezért a saját életükkel, személyes sorsukkal töltötték meg a karaktereket.
Igó Éva a Mikve kapcsán arról mesélt, milyen izgalmas, amikor nyolc nő játszik együtt férfiak nélkül, ám egy férfi rendező irányítása alatt. A művésznő Michal Docekallal kapcsolatban külön kiemelte, hogy a cseh rendező bámulatosan jól ért a nők nyelvén, ami nagyon élvezetessé tette a közös munkát. Megtudtuk azt is, hogy a szerepre készülve a színésznők ellátogattak egy igazi mikvébe, amely mindannyiuk számára maradandó élmény volt. Végül Epres Attila mesélt Erdős Virág fiatal írónő Kalocsa című darabjáról, mely tökéletesen illik a Víg női írókat, alkotókat és látásmódot előtérbe helyező idei évadába, hiszen itt is egy női sors elevenedik meg előttünk. A darabban a tipikus férfit életre keltő Epres szerint ajándék minden olyan pillanat, amikor beleláthatunk a női lélekbe, hiszen a világot a nők bölcsessége viszi előrébb.A beszélgetés végén Marton László azt is elmondta, hogy hisz a közösségi élmények értékteremtő erejében, ezért tartja olyan fontosnak a színházat és az olyan beszélgetéseket, ahol kultúráról, művészetekről esik szó.