Dömölky Dániel nemcsak nemzedékének, hanem az egész magyar fotográfus szakmának az egyik legkiválóbb alkotója. Megkerülhetetlen és utánozhatatlan színházi fotós: egyedi beállításai, dinamikus kompozíciói, izgalmas és innovatív megoldásai friss nyomot hagytak az utóbbi évek színházi fotográfiáin.
Az előadóművészet rebbenékeny pillanataira érzékeny látásmódja, technikai tudása és szakmai felkészültsége messze kiemeli őt a kortársai közül.
DÖMÖLKY DÁNIEL fotográfus, art director, építész
"A fényképészet ellensége a konvenció, a »hogyan készítsük« rögzített szabályai. A fényképészet megváltása a kísérletezésben rejlik." (Moholy-Nagy László)
2000 óta dolgozik fotográfusként. 2009-ben végzett a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem építész szakán. Tanulmányai során 2008-ban a törökországi Marmara Egyetem Művészeti karán belső építészetet tanult. 2002 óta a Subscribe hivatalos fotográfusa és arculati designere, 2009 óta a Katona és a Duda Éva Társulat, 2011 óta a Radnóti Miklós Színház és 2013 óta a Vígszínház hivatalos fotográfusa. Több egyéni és csoportos kiállítás alkotója, és számos szakmai díj, elismerés nyertese. 2009 óta rendszeresen publikálja fotóit az Ellenfény, az Octogon, a HVG és a Népszabadság.
"1985-ben születtem Budapesten. Gyerekként állandóan rajzoltam, olyan miliőben nőttem fel, ahol a képek nyelvén való közlés egyfajta közös nyelv volt. Az ezredfordulón apám polcáról vettem le első kisfilmes gépemet, amellyel fotózni kezdtem. 2002-ben a Subscribe együttes fotósa lettem, és a következő hét évben a fotózás szinte összes területébe belekóstoltam egy kicsit. Közben 2009-ben végeztem a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem építész szakán, tanulmányaim során 2008-ban a törökországi Marmara Egyetem Művészeti karán belsőépítészetet tanultam, amelynek hatása még mindig tart.
Úgy gondolom, a fotózás megtanulható, sok olyan ismeret van, ami hozzásegíthet ahhoz, hogy az emberből jó fotós váljon. Becsülöm a nagy elődök munkásságát, Helmut Newton képei közel állnak hozzám, és persze apám, Dömölky János filmrendező is hatással volt rám mind a műveltségemet, mind a munka iránti tiszteletemet tekintve.
Igyekszem precíz lenni. Munka közben a fotózás annyira feltölt, hogy sokszor az adott eseményre is csak a képeimen keresztül emlékszem vissza. Fontos, hogy jelen legyen a fotós. Ennek egyik legjobb példája a színházi fotózás, ahol azáltal, hogy több próbán is ott vagyok és ráhangolódom a színészekre, különleges pillanatokat lehet lencsevégre kapni. A színész ilyenkor érzi, hogy bízhat bennem, együtt mozgunk, velük vagyok a színpadon is, ami teljesen más világot nyit meg, mintha lentről, a sötétből fotóznék.
2009 óta a Katona József Színház és a Duda Éva Társulat, 2011 óta a Radnóti Miklós Színház, 2013 óta a Vígszínház hivatalos fotósaként is dolgozom. Ezek mellett jelenleg szabadúszó épületfotósként és reklámfotósként is dolgozom, és számos művészeti projektben jelen vagyok társalkotóként. Több egyéni és csoportos kiállításon vettem már részt, szakmai díjjakkal és elismerésekkel is büszkélkedhetek."