Ajtay Andor színész, rendező (1903-1975) és Ditrói Mór színész, rendező, színházigazgató (1851-1945) sírját a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánították.
Magyarország Kormánya 1999-ben döntött arról, hogy létrehozza a Nemzeti Sírkert intézményét. A sírkertbe sorolással a magyar nemzet megbecsülését, tiszteletét és köszönetét fejezi ki a sírban nyugvó felé, egyben olyan jogszabályi védettséget biztosít számára, amely megakadályozza a sírhely felszámolását.
A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság a 120. jubileumi évada előtt álló Vígszínház két nagy halottjának, Ajtay Andornak és Ditrói Mórnak sírját e virtuális sírkert részévé nyilvánította.
A Farkasréti temetőben Ajtay Andor sírjánál Lázár Egon, a Vígszínház nyugalmazott gazdasági igazgatója emlékezett a művészre. „Pontosan 40 éve annak, hogy Ajtay Andor a fénylő csillagokban gazdag magyar színházi égbolt egyik legfényesebb csillaga, Kossuth díjas, Kiváló- és Érdemes Művész, végrendeletét megírta. Ezt követően néhány nappal, 1975. május 9-én hunyt el.” Mint Lázár Egon elmondta, Ajtay Andor rendelkezett arról, hogy vagyonának egy része közérdekű felhasználásra kerüljön, mégpedig: „Ezen összeg kamatából a Vígszínház minden évadjának legkiemelkedőbb színvonalú és legművészibb teljesítményt nyújtó egy női és férfi színészét jutalmazzák, fele-fele arányban. (...) Magyarázatként hozzá kell tennem, hogy minden társulat közül, melynek tagja lehettem, az érzelmi szálak legtöbbje a Vígszínházhoz és annak mindenkori változó összetételű társulatához fűz. Úgy érzem, hogy ezúton visszaadok valamit a magyar színjátszásnak abból, amit munkám, sikerem, bukásom és elismerésem révén kaptam, ami - ma is úgy érzem - nekem az élet értelmét adta”.
Azóta minden évben a Vígszínház ünnepélyes évadzáróján kiosztásra kerül az Ajtay Andor-díj, amelynek gondozásával Várkonyi Zoltán Lázár Egont bízta meg. A díj odaítéléséről a társulat tagjai titkos szavazással döntenek.
Ditrói Mór sírhelyénél Fesztbaum Béla színművész emlékezett. A család részéről jelen volt Ditrói Tamás, az egykori legendás színházigazgató unokája.
Fesztbaum Béla kiemelte, hogy a modern magyar színház Ditrói Mórral kezdődött, hiszen ő volt az, aki a „szavaló”, játékstílusnál fontosabbnak tartotta a színész személyes, belső hangját, egyéniségének kibontakoztatását a színpadon. Színházeszményét a kolozsvári Nemzeti Színházban, majd a Vígszínházban váltotta valóra. Mindkét színházban a színészekért, a közönségért, a színházművészetért és a magyar drámairodalomért dolgozott. Megrendezett magyar dráma ciklusa különleges impulzust adott a dámairodalomnak, amelynek hatása máig érezhető. „Fejet hajtunk a magyar színházművészet egyik legnagyobb igazgatója előtt és emlékét nagy tisztelettel őrizzük.”
Fesztbaum Béla emlékező beszédét a színházszerető Ditrói Mór egyik utolsó versének, az Öreg komédiásnak a soraival zárta:„Jöjj hát idő – kitárva szárnyam, / A föld porából a magasba vágyom. / (...) / Ami a földé itt hagyom, / de ott az égi magasságban / lesz nékem újra színpadom!...”