Március 31-én életének 87. évében elhunyt Kertész Imre Nobel-díjas író. A Vígszínházban színre került két fordítása: a Merlin avagy a puszta ország 1984-ben és A Bernhardi-ügy 1991-ben. 2004-ben a Házi Színpadon felolvasó-színházi előadásként mutattuk be a Kaddis a meg nem született gyermekért című művét Kulka János előadásában.
Kertész Imre 1929. november 9-én született Budapesten. 1944. június 30-án, tizennégy évesen Auschwitzba deportálták. Megjárta a buchenwaldi koncentrációs tábort, majd a lágerek felszabadítása után, 1945-ben hazatért Magyarországra.
1960-tól 1973-ig írta első regényét, a Sorstalanságot, amely 1975-ben jelent meg. A regény jelentőségét Spiró György tanulmánya világította meg a széles nyilvánosság számára.
Évtizedekig műfordítói munkái jelentették megélhetését. Lelkes fogadtatásra talált német nyelvterületen, összegyűjtött művei 1999-ben a Rowohlt Kiadó gondozásában jelentek meg. 1998 óta a darmstadti Deutsche Akademie für Sprache und Dichtung tagja; a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
2002-ben a világon először magyar íróként Kertész Imre kapta az irodalmi Nobel-díjat a Sorstalanság című regényéért. A Svéd Akadémia döntése indoklásában így írt: "egy írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben." A díj átvétele után rövidesen a teltházas Vígszínház közönsége ünnepelte a kitüntetettet.
Főbb művei között van A kudarc , a Kaddis a meg nem született gyermekért , Felszámolás , a K. dosszié , Gályanapló , Valaki más: a változás krónikája , Európa nyomasztó öröksége , A végső kocsma , A néző - feljegyzések 1991-2001 .
Számos elismerés mellett Kertész Imrét 1989-ben József Attila-díjjal tüntették ki, 1997-ben Kossuth-díjat kapott és elnyerte a lipcsei könyvvásár nagydíja és a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál nagydíját. Herder-díjjal tüntették ki 2000-ben, egy évvel később pedig a német Becsületrenddel. 2002-ben Budapest díszpolgára lett, 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét vehette át, majd a Goethe-emlékérmet.
2004-ben a párizsi Sorbonne, 2005-ben a berlini Freie Universität díszdoktora lett. 2014-ben megkapta a Magyar Szent István Rendet.
Megrendülten búcsúzunk tőle!
