A Vígszínház mindig is élen járt a magyar drámairodalom remekműveinek bemutatásában, így nem meglepő, hogy tavasszal a magyar nyelvé és drámáé lesz a főszerep a Vígszínházban.
A magyar nyelv három virtuózának Arany Jánosnak, Heltai Jenőnek és Szép Ernőnek a művét mutatják be: három gyönyörű nyelvezetű darabot, három különleges feldolgozásban.
Március 22-én lesz a premierje Heltai Jenő zenés vígjátékának, a Lumpáciusz Vagabundusz nak Eszenyi Enikő rendezésében Hevér Gáborral, Lengyel Tamással és Stohl Andrással a főszerepben. Heltai Jenő 1943-ban írt verses vígjátéka a magyar költészet és drámairodalom egyik drágaköve, amelyet a Vígszínház színpadán új, mai feldolgozásban láthat a néző. Heltai egy kitűnő XIX. századi osztrák szerző, Nestroy művét írta át magyar történetté, és sok humorral, költői leleménnyel fűszerezte azt. „Heltai nem pusztán lefordította Nestroy klasszikusát, hanem áthangszerelte, és így a történet nemcsak frissebb és naprakészebb lett, hanem valami különleges, semmivel sem összehasonlítható, számunkra mégis nagyon ismerős magyar ízzel is gazdagodott. Én ebbe szerettem bele, Heltai nyelvébe, bájos humorába – meséli Eszenyi Enikő, az előadás rendezője – A darab arról szól, hogyan bánik a szerencsével három fiatalember, akik nyernek a lottón. De nemcsak a főszereplőknek, nekem is nagy szerencsém van, mert Hevér Gábor, Lengyel Tamás és Stohl András fantasztikus színészek, akikkel öröm együtt dolgozni. Mindhárman kiválóan énekelnek és táncolnak, és erre szükség is lesz az előadásban, ahol megint valami újjal, eredetivel kísérletezünk. Azért is izgalmas ez a munka, mert nagyon sok fiatal vesz részt a produkcióban: a jelmezeket a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatói tervezik, az artistaképző, a budapest színművészeti és a kaposvári egyetem diákjai is velünk dolgoznak.”
A Pesti Színházban ugyancsak egy magyar klasszikus bemutatója lesz 2014. március 14-én. Szép Ernő Vőlegény ét Forgács Péter állítja színpadra Bata Évával, Varju Kálmánnal és Hegedűs D. Gézával a főszerepben. A magyar irodalom gyöngyszeme ez a költői nyelven megírt, szellemes mű, Szép Ernő talán legszebb és legmulatságosabb darabja. A Vőlegény t először 1922-ben mutatta be a Vígszínház, olyan kitűnő színészekkel, mint Hegedűs Gyula, Varsányi Irén, Gombaszögi Ella és Csortos Gyula. A Vőlegény ben az 1910-es évek Budapestjének csodálatosan bohém világa elvenedik meg. Szép Ernő üres zsebű, de élénk fantáziájú hősei szüntelenül egy jobb élet után vágyakoznak, és a megváltást egy előnyös házasságban látják. „A Vőlegény a szerelem és a pénz komédiája és a tragédiája. Ma is az egyik legfontosabb kérdés mindannyiunk számára, hogy ez a két dolog, hogyan mozgatja az embereket, hogyan aranyozza be vagy hogyan teszi tönkre az életünket” – teszi hozzá Hegedűs D. Géza, a darab egyik főszereplője.
A Pesti Színházban még egy gyönyörű, irodalmi remekmű kerül bemutatásra. Arany János Toldi ja április 4-étől lesz Paczolay Béla rendezésében, Csőre Gábor előadásában. Arany János nagyhatású műve a magyar gyermekek és felnőttek közös kedvence, irodalmi kultúránk szinte mindenki által ismert csúcsteljesítménye. Toldi Miklós a hősiesség és a bátorság, a kitartás és a hűség, a becsület és az emberség példaképe. Arany János elbeszélő költeménye, a magyar nyelv és irodalom ragyogó ékköve 1846-ban született a Kisfaludy Társaság pályázati felhívására. Toldi Nagy Lajos király nagy erejű vitéze volt, kinek emlékét sok legenda őrizte, de Csőre Gábor Toldija nem a maga korának romantikus, idealizált hőse lesz, hanem egy mai fiatal, mai problémákkal és dilemmákkal. Az elismerésért és megbecsülésért küzdő fiú lebilincselő kalandjai a Pesti Színházban elevenednek meg, melyet az élőzene és a különleges vizuális effektek, igazi mai történetté varázsolnak. Csőre Gábor mellett az előadás másik főszereplője Csáki László nemzetközi hírű animációs rendező mozgó illusztrációja lesz.