Kovács D. Dániel a Vígszínház rendezőjeként a fiatal rendezőgeneráció egyik legígéretesebb tagja. Eddigi rendezései közül kiugró sikereket ért el a A heilbronni Katica című előadása, amelyet a 2014/2015-ös évad Legjobb független színházi előadásának választottak a kritikusok.
Kovács D. Dániel jelenleg a Haramiák új színpadi változatán dolgozik a Pesti Színházban. Rendezőként nagy formaérzékenység, egyedi látásmód, bátor kísérletező kedv, sok humor és nyitottság jellemezi eddigi munkáit. Erős kezű színészvezetésével, bravúros színpadi megoldásaival, sziporkázó ötleteivel lenyűgözte a szakmát és a nagyközönséget is. Finom intellektusú, felkészült, művelt és érett rendező.
KOVÁCS D. DÁNIEL rendező
"1986-ban születtem Pécsett. Az ELTE angol szakáról az egyetemi színpadra, arról pedig a saját csapatban való rendezésre váltottam. Végül 2011-ben felvételt nyertem színházrendező szakra a Színház- és Filmművészeti Egye- temen. Osztályvezetőim Székely Gábor és Bodó Viktor.
Fontos számomra a színházi alkotómunkában a közösség, a színházrendezés megadja a lehetőséget, hogy rengeteg tehetséges embert egy irányba, közös fókuszra hangolj, ez a kölcsönös inspiráció szolgáltatja az üzemanyagot az alkotáshoz. Bár ezzel a demokratikusnak tűnő kijelentéssel nyilván sokan vitatkoznának a munkatársaim közül.
A rendezéshez a kézzelfogható dolgok közül a nagy fokú munkabírás, kötélidegzet szükséges, bírni kell az éjszakázást, a folyamatos terhelést. Számomra ez jelenti a napi rutint. Ha nincs munkám, szétcsúsznak a napjaim, amikor viszont felelősségem van egy munka és egy csapat iránt, olyankor pontosabban látom, mik a céljaim, mire kell kon- centrálnom és merre kell tovább haladnom.
Az egyetem mellett két évig, annak megszűnéséig dolgoztam a Szputnyik Hajózási Társaság és Viselkedéskutató Intézet – Labornál, többször dolgoztam, dolgozom a Katona József Színházban. Diplomarendezésem a szakma egyik legfontosabbját, a Színikritikusok Díját kapta: a 2014/2015-ös évad legjobb független színházi előadása a Szputnyikkal készült A heilbronni Katica. 2015-től a Vígszínház társulatának tagja vagyok, jelenleg a Pesti Színházban próbáljuk a Haramiákat.
Munkáimban keresem a határhelyzeteket, az adott pillanatban nagy falatnak tűnő kihívásokat, amelyeknek az elérhetetlen csúcsai felé az ember csak törekszik, de valójában az út a fontos, nem pedig a megérkezés. Nem hiszem, hogy van hová megérkezni."