Szabella Mercedesz 28 éve dolgozik a Vígszínházban és azóta is hűséggel, odaadással végzi öltöztetői munkáját. Lelkiismeretes, precíz és színházszerető kolléga, akire mindig számítani lehet.
A Várkonyi Zoltán-díjat a rendező-igazgató özvegye, Szemere Vera alapította 1984-ben. Azóta minden évben a színház dolgozói titkos szavazással voksolnak egy műszaki, vagy egy adminisztratív munkakörben dolgozó kollégára, akit Várkonyi Zoltán születésének évfordulójához kapcsolódva tüntetnek ki.
Szabella Mercedesz kiváló és empatikus öltöztető. A szakma magas színvonalú elsajátítását Gombár Mária, a Vígszínház kitűnő jelmeztár-vezetője segítette.
Az öltöztető feladata az előadásokban szereplő színészek ruháinak tisztítása, karbantartása, előkészítése. A jelmezeket rendszerezve előkészíti a színész számára arra a helyszínre, ahol a legrövidebb idő alatt át tud öltözni a következő jelenethez. Ez a színház pincéjétől a padlásig bárhol történhet, az öltözőn kívül a színpadi kulisszában, a zsinórpadláson, a zenekari árokban, vagy akár a nézőtéri folyosón is. Az öltöztető számára a legnagyobb kihívás a gyorsöltözések segítése, mert pillanatok alatt kell a színészeknek átöltözniük, gyakran tetőtől talpig.
Szabella Mercedesz első munkanapján a Vígszínházban a Csókos asszony (1987) volt műsoron. Csodálattal nézte Darvas Ivánt, Kaszás Attilát és a többi szereplőt az előadásban. A színház iránti csodálata máig megmaradt.
Az első bemutatója, amelyben a próbafolyamat elejétől dolgozott, az Angyali Johanna volt, Ruszt József rendezésében (1987). „Különleges feladat volt számomra, hogy ebben a darabban csoportos szereplők jelmezeiről kellett gondoskodnom, amiben gyorsöltözések is voltak. 10 szereplő is öltözött egyszerre. Emlékszem, nagyon izgultam, de szerencsére, mindig minden rendben volt”.
A közel harminc éves pályafutása alatt számos neves művészt öltöztetett a Vígszínházban Bárdy György és Kaszás Attila mellett Kállai Ferenccel, Avar Istvánnal is dolgozott. Bensőséges, családias légkörben dolgozik kedvenc színészével Hegedűs D. Gézával, akit A padlás színre kerülése óta öltöztet, Tahi-Tóth Lászlóval, akivel a Sylviában találkozott először és Harkányi Endrével, akivel az évtizedek alatt nagyon sok előadásban dolgozott épp úgy, mint Tordy Gézával, vagy Benedek Miklóssal.
A Vígszínház számos nagysikerű előadása mellett a 21 évvel ezelőtt bemutatott Össztánc című előadásban is részt vett, és most a legnagyobb örömmel dolgozik a darab felújításának próbafolyamatától kezdve. Az „új” Össztáncban Fesztbaum Bélát, valamint Józan Lászlót öltözteti. A legendás előadás rendkívüli fegyelmet és precizitást igényel, mert folyamatosan változnak a karakterek, így a művészek jelmezei és kellékei is.
Szabella Mercedesz imádja a Vígszínházat, a művészeket, és mindig szem előtt tartja, hogy öltöztetőként támasza legyen a színészeknek, akiknek játék közben biztonságra, és megértésre van szükségük.
Lelkiismeretes, pontos munkájáért Szabella Mercédesz 2015. május 14-én, a Julius Caesar előadás előtt vette át a Várkonyi Zoltán-díjat. A kitüntető elismerést Várkonyi Gáspár a család jelenlétében, és Eszenyi Enikő, a Vígszínház igazgatója adta át.
Várkonyi Zoltán
Várkonyi Zoltán, a Vígszínház egykori főrendezője, igazgatója május 13-án lenne 103 éves. Szakmai öröksége a Vígszínház és az egész magyar színháztörténet felbecsülhetetlen értéke. Emlékét méltóképpen őrzi a Várkonyi Zoltán-emlékdíj, amelyet özvegye, Szemere Vera alapított 1984-ben.
Várkonyi Zoltán élete, pályája elválaszthatatlanul összefonódott a Vígszínházzal. Szinte lehetetlen felmérni, mi mindent köszönhetünk neki. Ízlésével, bölcsességével nemcsak a saját korának vígszínházi irányát, stílusát határozta meg, de szellemisége ma is él, hatása korszakos jelentőségű.