A Macskajáték meséjét már többezren elmesélték. A darab arról szól, hogy két ember szereti egymást, de akadályok lépnek föl, s a csábító harmadik (akit ez esetben Paulának hívnak) minden női varázsát latbavetve, magához láncolja a férfit, s a boldog pár oltár elé lép... Ez a szerelmi háromszög csak abban különbözik elődeitől, hogy szereplői nem tízen-, nem is húszon-, hanem hatvanegynéhány évesek.

S bár úgy látszik, hogy a szenvedély kísérő tünetei, átvirrasztott éjszakái, forró vallomásai, boldog föllángolásai és féltékeny leselkedései csak a fiatalok szerelmének velejárói, a Macskajátékból kiderül, hogy életük alkonyán mindez ugyanígy megtörténhet velünk. E groteszk történet főhőse özv. Orbán Béláné, s a darab valójában az ő véget nem érő vitája, szájaskodó, még a hazugságtól sem visszariadó pörlekedése mindenkivel, aki körülveszi: a lányával, a szomszédnőjével, Paulával, s legfőképpen az ő München közelében élő nénjével, Gizával, mert őbenne látja bíráját, jobbik énjét, s gyermekkoruktól kezdve a mintaképét. Körömszakadtáig harcol, hogy kapkodó, zűrzavaros, értelmetlen és kilátástalan szenvedélyét Giza is jóváhagyja, mert Giza szava szent, rosszallása ellen nincs föllebbezés. Orbánné a természet törvényei ellen harcol, mert semmibe veszi az öregséget, és hadat üzen a halálnak. E néha könnyeztető, de legtöbbször nevettető történet a két nővér viszontlátásakor a macskajátékban ér tragikomikus befejezéshez.

Örkény István, a világsikert aratott Tóték szerzője, legújabb darabjával a Pesti Színházban lép ismét a budapesti közönség elé. A darabot Székely Gábor, a szolnoki nagysikerű előadás rendezője állítja színpadra.

Rövid ismertető

Szereposztás

Rövid ismertető

Szereposztás

Fontos dátumok