25 éves A dzsungel könyve

2021. 01. 27.

Negyed évszázada mutatták be a Pesti Színházban a magyar színháztörténet egyik legsikeresebb darabját, A dzsungel könyvét. Az ugyanazon a játszóhelyen, ugyanabban a rendezésben legtöbbet játszott magyar musical szövegkönyvét Békés Pál, dalszövegeit Geszti Péter írta, zenéjét Dés László szerezte. Az ünnepi előadást január 30-án a VígSTREAMház közvetítéssorozatában láthatták nézőink.

Január 28-án mutatták be a Pesti Színházban A dzsungel könyvét. A darab ötletgazdája és rendezője Hegedűs D. Géza, aki 1993-ban gyermekeinek olvasta fel esténként Rudyard Kipling novellagyűjteményét. Ekkor fogalmazódott meg benne, hogy ez az a mű, amiből egy minden generációnak szóló, családi musicalt lehetne színpadra állítani. Ezután egy több mint 3 évig tartó, igazi csapatmunka kezdődött: Radnóti Zsuzsa dramaturg, Hegedűs D. Géza, Marton László, Dés László és Békés Pál rendszeresen találkoztak, hogy közösen dolgozzák ki az ötletet. Fontosnak tartották, hogy megtartsák az eredeti mű tartalmi mélységét, de közben humorból, játékból se legyen hiány. A szövegkönyv végül hat átírás után nyerte el végleges formáját. Már csak a dalszövegíró hiányzott. Dés László a családjának köszönhetően ismerkedett meg a Rapülők szövegeivel, és mivel akkori állandó szerzőtársa nem tudta vállalni, Geszti Pétert kérte fel a munkára. A dalok minden esetben a szituációból, illetve a kakaterek jelleméből, habitusából kiindulva születtek meg. Így lett például Sír Kán dala keményebb rock, Balu búcsúja csodálatos lírai dallam, a Majmok dala pedig igazi városi rap. Az eklektikus dalfolyamra a koreográfia Imre Zoltán irányításával született meg. „Úgy vannak adagolva a dalok, és úgy váltakoznak a drámai és lírai helyzetek, hogy a gyerekek és a felnőttek is végig együtt tudnak élni a darabbal. Talán ez a titka” – emeli ki Dés László.

Az alkotók mindannyian azt vallják, ez az előadás különösen szerencsés csillagzat alatt született. „Felejthetetlen élmény volt ez a szakasza az életünknek. Természetesen történt meg minden, mindenki nyitott, kreatív és odaadó volt. A teljes csapat szenvedéllyel és hihetetlen szeretni tudással volt jelen végig a próbafolyamatban. Azt gondolom, talán ez hagyományozódik tovább azóta is. Nemzedék, nemzedéknek adja át” – idézi fel Hegedűs D. Géza.

A szereplők bőrébe a negyed évszázad alatt száznál is több színész bújt bele Kútvölgyi Erzsébettől, Gryllus Dorkán, Szervét Tiboron, Józan Lászlón át Oroszlán Szonjáig. Hét Maugli, kilenc Túna és ugyanennyi Sír Kán lépett már színpadra A dzsungel könyvében. Szállóigévé vált a színházi folyosókon az a mondás, hogy „nincs Magyarországon olyan színész, akinek ne lett volna köze az előadáshoz.” Borbiczki Ferenc Akelaként és Méhes László Káként az összes előadásban játszott, így több mint 1300 alkalommal szerepeltek a darabban, míg Reviczky Gábor csak néhány alkalmat hagyott ki Baluként. Borbiczki Ferenc még azt is kiszámolta, hogy egy előadáson 5-ször ugrik le a szikláról, ami 10 métert jelent. „Jó szerep, nagyjából 13 kilómétert töltöttem már a levegőben.”
A jelenlegi szereposztásban Maugliként Reider Péter, Túnaként Rudolf Szonja, Bagiraként Majsai-Nyilas Tünde, Sír Kánként Karácsonyi Zoltán, Csilként Szántó Balázs látható.

Felejthetetlen dalok, amiket az egész család együtt dúdolhat, egy, a felnőtté válásról szóló mesében, ami Békés Pál szavaival élve szól a születésről és a halálról, a befogadásról és a kitaszításról, a csapatról és a magányról, a gyerekkor és a kamaszkor varázslatos időszakáról — vagyis mindarról, ami egy kölyökkel megeshet, akár farkasok, akár emberek között nevelkedik.

Abban a fantasztikus élményben volt részünk, hogy Magyarország számos területéről és további 45 országból követték online A dzsungel könyve 25 éves jubileumi élő közvetítését. Olyan országokból érkeztek nézőink, mint Ausztrália, az Egyesült Államok, a Dél-Afrikai Köztársaság, Kenya, Málta, Katar, Új-Zéland, Izland vagy Egyiptom.

Hálásak vagyunk, hogy ilyen sokan ünnepelhettük együtt ezt a különleges előadást!