Több, mint húsz év után újra bemutatjuk egyik legnagyobb operettünket Miska, Marcsa, Baracs, Rolla, Pikszi, Mikszi és a Korláth família feledhetetlen és szeretett hőseink. Fergeteges humor, irónia és olyan mély szerelem, hogy belefájdul a szívünk. A különleges világú előadást Eszenyi Enikő rendezi.
A legendás Premier című film lenyűgözően bensőséges vallomás a színházról és a színészi létezésről. Nyers őszinteséggel mutatja be egy ünnepelt színésznő küzdelmét, miközben a néző újra és újra bepillantást nyerhet a színház misztikus világába.
Charlie Chaplin legnagyobb hatású műve, A diktátor mélyen humanista alkotás. A kis borbély és a nagy diktátor kettős szerepében hol kíméletlenül szarkasztikus, hol a bohóctréfa eszközeivel oldja fel sok millió ember szorongását. A színész felejthetetlen bajusza, legendás cipője, keménykalapja, mozdulatai mindenki emlékezetébe beleégtek.
A trónörökös Hamlet apja, a volt király temetésére érkezik haza. Édesanyját friss feleségként, a királlyá előlépett nagybátyja oldalán találja. A gyászból nász lett. Hamlet nem találja a helyét, kérdések, kételyek kínozzák. Kutatni kezd.
A testőr sziporkázó komédia, a legsikeresebb magyar drámaírótól. A Pestiben parádés szereposztásban látható: Kern Andrással, valamint Eszenyi Enikővel és Stohl Andrással, akik most először játszanak együtt.
Molnár Ferenc remekműve, a Liliom 110 éve hódítja meg a világ színpadait. Julika és Liliom szerelmének legendája megihlette a világ nagy művészeit. Orson Welles rádiójátékot, Fritz Lang filmet rendezett, Ingrid Bergman pedig eljátszotta Julikát. A Vígszínházban Csortos Gyula és Varsányi Irén vitték sikerre Molnár életművének egyik legkülönlegesebb alkotását. Legutóbb feledhetetlen Liliom volt Kaszás Attila és Julikája, Eszenyi Enikő.
Tennessee Williams szívszorító darabjának főszereplője, az érzékeny lelkű, gyenge idegzetű, félelmektől gyötrődő Blanche egyetlen bőrönddel érkezik New Orleans külvárosába húgához, Stellához. A látogatás alaposan felforgatja Stella házasságát, és a látszólag finom modorú Blanche mélyen őrzött, iszonyatos titkai is a felszínre kerülnek.
A kultikus, világhírű regény titokzatos szereplői a híres filmváltozatok után most a Víg színpadán is életre kelnek. Gatsby, a titokzatos múltú aranyifjú fényűző világot teremt maga körül, hogy visszaszerezze élete nagy szerelmét, Daisy-t. A színpadi változat zenéjét Kovács Adrián komponálta, szövegkönyvét és dalszövegeit Vecsei H. Miklós, a színpadi adaptációt ifj. Vidnyánszky Attila írta, aki egyben az előadás rendezője.
Három sokat megélt öregúr barátnőjüknél, Annamarinál találkoznak, hogy egy becsületbeli ügy végére járjanak. Spiró György így ír nagysikerű komédiájáról: „A keresztény középosztály legjobbjairól írtam meg a Honderűt, és nagyon szeretem. Jó volt árnyaltan és pontosan fogalmazó szereplők lelkéből megszólalni az általános szellemi romlásban, jó volt elidőzni e bölcs és tapasztalt emberek között.”
A Háború és békét Lev Tolsztoj fő művének tekintette, melyet már a korabeli közönség is rajongással fogadott. A regényt övező csodálat a mai napig töretlen. Tolsztoj a szereplőinek sorsát végigkísérve szenvedélyes szerelmeken, tragédiákon, születéseken és halálokon át mutatja fel Kelet és Nyugat, Európa és Oroszország máig változó kapcsolatát.
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij világhírű krimije egy brutális gyilkosság és az azt követő nyomozás története. Egy lélek vergődése a bűn és a büntetés útvesztőjében: Raszkolnyikov, a Moszkvában tanuló fiatal egyetemista megpróbálja elhitetni magával, hogy joga volt kioltani egy ember életét.
A korabeli elbeszélések, levelek és naplóbejegyzések alapján megírt színmű, Arany János élettörténetén keresztül próbálja közelebb hozni hozzánk a kor nagyjainak szellemiségét. A reformkori emberi kapcsolatok bemutatásával, a március 15-i eseményekhez fűződő hitek megidézésével az előadás választ keres arra, hogy mi közünk van ma a 19. század gondolatiságához.
Anna Karenina elbűvölő és magával ragadó nő, megbecsült férje oldalán él, és imádattal szereti kisfiát. Harmonikusnak látszó házasságát váratlanul felborítja találkozása egy ifjú katonatiszttel, végzetes szerelem szövődik közöttük. Annának választania kell...
Ugyan ki tudná összefoglalni, mi mindenről szól a farkasok közt nevelkedett Maugli, az emberek ketrecéből szabadult Bagira, a törvényt bölcsen oktató Balu, a titokzatos Ká, a bosszúra és embervérre szomjas Sír Kán története? Szól a születésről és a halálról, a befogadásról és a kitaszításról, a csapatról és a magányról, a gyerekkor és a kamaszkor varázslatos időszakáról — vagyis mindarról, ami egy "kölyökkel" megeshet, akár farkasok, akár emberek között nevelkedik.
Allan Felix, a Játszd újra Sam! főszereplője ugyanaz a gátlásos, esetlen, szemüveges, neorotikus, New York-i művész-értelmiségi, aki Woody Allen filmjeiben újra és újra feltűnik. Allan Felix zsákutcába került az életével; felesége otthagyta, egyedül ül feldúlt manhattani lakásában és kudarcainak okairól töpreng... Fantáziaképeiben mindegyre feltűnik a nagy színész, a kemény, férfias hősöket alakító Humprey Bogart, s Felix mindegyre tőle akarja megtudni a sikeres férfiélet titkát...
Mihail Bulgakov Bíborsziget című darabjában a jövőjéért küzdő színházi társulat a Jules Verne álnéven publikáló, fiatal drámaíró Bíborsziget című darabjára vár. A mindenható főcenzor egy nap múlva nyaralni megy, és ha előtte nem engedélyezi az előadást, a színház csődbe mehet. A szerző megérkezik opusával, amely egy lakatlan szigeten játszódik, tele tömegjelenetekkel, de idő már csak a főpróbára marad. A finálé előtt betoppan a cenzor, hogy meghozza döntését.
Hadar Galron sok humorral fűszerezett, megrendítően szép története egy női fürdőben játszódik, egy mikvében. A mikve rituális fürdő, ahol havonta egyszer az asszonyok megmerítkeznek, hogy megtisztuljanak, és újra érintkezhessenek férjükkel. A dráma szereplői különböző életkorú nők, akiket vallási szabályok kötnek, és különféle társadalmi és családi szerepekben egy férfiuralta világban küzdenek elfogadásukért, szabadságukért, jogaikért, s ha kell lázadnak is. Hadar Galron kortárs izraeli drámaíró 2004-ben írta a Mikvét, melyet azóta a világ számos pontján bemutattak. A magyarországi ősbemutatót Michal Dočekal, a prágai Nemzeti Színház igazgatója rendezi.
A Hallgatni akartam című művet az Egy polgár vallomásai harmadik, befejező kötetének szánta Márai, 2013-ig azonban az író hagyatékában, kiadatlanul kallódott. A kéziraton 1950 szerepel befejezés gyanánt, vagyis ez a mű tekinthető Márai első, emigrációban írt, befejezett művének. Az író maga választotta kezdődátuma az Anschluss, Ausztria 1938-ban történt hitleri megszállása, mely történelmi eseménnyel Márai szerint elveszett a klasszikus Európa. A Hallgatni akartam vallomás egy értékvesztett időszakról, egyben pontos rajza a polgári Európának és Magyarországnak, Hegedűs D. Géza felejthetetlen előadásában.
Folytatódik a Vígszínház Shakespeare-sorozata. II. Richárd, a fiatal uralkodó sorsa egyben a hatalomért folyó harc története. Intrika, árulás, jogtiprás, megalkuvás. A mű kiemelkedik a királydrámák közül költői szépségével, ma is élő és fölismerhető szereplőivel. Az előadást a nemzetközi hírű kolozsvári alkotó, Tompa Gábor rendezi.
„József Attila az őrület erejével, egy-egy szavával néha mélyebbre nyúlt, mint bárki más előtte” – írja róla naplójában Márai Sándor. Ebből a mélységből merít Vecsei H. Miklós önálló estje, innen próbálja megmutatni a költő életútját, szerelmeit és versrészleteit – nem messze a rakodópart alsó kövétől.
Molnár Ferenc először A doktor úrral mutatkozott be, és elsöprő sikert aratott a Vígszínházban. Azóta Molnár és színházunk sorsa összefonódott, és mindmáig elválaszthatatlan. Írói világa, briliáns mondatai, sajátos humora utánozhatatlan karakterei, a nagyratörő ügyvéd és a megnyerő szélhámos képtelen helyzetei azonnal elnyerik a nézők tetszését.
Egy viharos estén titokzatos idegen érkezik a mélyszegénységben élő falu kocsmájába. A nyomorban tengődő emberekben újraéled a remény, hogy vannak még igazi hősök. Mitől lesz valaki kivételes? Mit tesz az emberrel a hírnév? Milyen jövő vár egy magára hagyott közösségre? Synge darabja keserédes humorral, mély emberismerettel, végtelenül szerethető karakterekkel mesél szerelemről, rajongásról és az emberi kiszolgáltatottságról.
Egy királynő. Tizenkét miniszterelnök. Hatvan év. II. Erzsébet királynő a huszadik század és korunk egyik legjelentősebb uralkodónője. Az audienciáin miniszterelnökeit fogadja, Winston Churchillt, Margaret Thatchert, John Majort, vagy éppen David Cameront. Nemcsak a kormányzás nehézségeibe nyerünk betekintést, hanem megismerhetjük korunk egyik legközvetlenebb, legszellemesebb, legmegkapóbb személyiségét és az országát szolgáló minisztereit.
Navarra királya és kísérete megfogadják, hogy életüket három évig a tanulásnak szentelik, és minden földi élvezetet, szerelmet megvonnak maguktól. Naná, hogy még aznap a városba érkezik a francia királylány és három udvarhölgye. Naná, hogy rögtön felborítják a jól kieszelt tervet.
Minden hétvégén más család gondoskodik Vándorkutyáról. Imádják a gyerekek, de minden szülő másképpen fogadja. Hiszen Vándorkutya mindent lát! És mindent kiszimatol! Pass Andrea drámaíró igaz élethazugságok műfaji megnevezésű művét a Vígszínház számára írta.
Egy nagyváros lakótelepén élő családanya bélyegek és matricák formájában hatalmas nyereményt nyer, melyet csak akkor tud levásárolni, ha már mindet füzetekbe ragasztotta. A boldog asszony meghívja testvéreit, sógornőit, szomszédait egy „ragasztó-partira”, ahol a felajzott asszonyok ragasztanak, beszélgetnek, panaszkodnak, miközben elfojtott indulatok szabadulnak fel, sorsok titkaira derül fény, és váratlan látogatók érkeznek.
Kincses Réka marosvásárhelyi származású, Németországban élő fiatal magyar filmrendező, író, drámaíró. A 2006-ban bemutatott Balkán Bajnok című filmje a 38. Magyar Filmszemle a legjobb dokumentumfilmnek járó díját hozta el. A Pentheszileia Program drámaíróként az első magyarországi bemutatója, melyet ő maga rendez.
Szentpétervár, 1869. A gazdagok és a szegények közötti szakadék egyre szélesedik. Az ország vezetése pompába öltözve hizlalja magát. A pénz, az önzés és a felületesség prioritássá válnak a mindennapi életben. Mocskos és zajos utcák. Minden ház aljában kocsma. Az emeleten bordély. Apák és fiaik vakulásig vodkáznak. Próbálják felejteni, hogy egykor emberek voltak. Anyák és lányaik az emeleten árulják testüket. Erre a világra néz Dosztojevszkij pétervári saroklakásának egyik ablaka. A másikból egy távoli templom tornya látszik.
A magyar irodalom egyik legszívbemarkolóbb alkotása, felnőtteket, fiatalokat egyaránt megérint. Közös gondolkodásunk és közbeszédünk része lett a grund, amely a miénk, ahogy Dés-Geszti csupa érzelem, csupa dallam betétdalában éneklik a szereplők. Mindnyájan emlékezünk az einstandolásra, amikor a vörösinges Pásztorok elrabolják Nemecsek kedvenc üveggolyóit, emlékezünk a gittegyletre, a füvészkertre, a csatára a grundon, és Nemecsekre, aki feláldozta magát a grundért és a társaiért. Költészettel és emlékekkel teli hívószavak ezek, amelyeket minden generáció újra-és újra felfedez magának.
New York. Téli nap. Willem telefonja csörög, az anya hívja, haza kell menni, az öccse meghalt. Utazás. Vissza a régi otthonba. Megérkezés Amsterdamba. Willem úgy dönt, hogy levelet ír halott öccsének. Megrohanják az emlékek. Az elhagyott szerelem. A másságából fakadó életút. Miközben levelét fogalmazza, újra kell gondolnia eddigi életét és kapcsolatát rideg, elutasító családjával. Rádöbben, hogy érzelmei-vonzalmai hová vezetik őt. Willem szerepében a nagyszerű fiatal színészt, Józan Lászlót láthatják majd. Nagy örömünkre szolgál, hogy Szabó Istvánt – az Oscar díjas filmrendezőt – aki jó ideje nem dolgozott színházban, sikerült megnyernünk ennek a különleges atmoszférájú, nagyon személyes előadásnak a rendezésére.
„Csak az van, amire emlékszünk. Amit elfelejtünk, az nincs többet, eltűnik a világból.”
A Máglya a Ceaușescu bukása utáni élet visszásságait láttatja a kis kamasz lány, Emma szemén keresztül. A kislány egyszerre vesztette el szüleit és otthonát. Varázslatos nagyanyja veszi magához. Emma a szülők és a nagyszülők régóta cipelt terheivel küzd meg lelki szabadságáért. Ehhez azonban családja múltját kell tisztán látnia. De vajon mihez kezd az ember a múltjával, amikor egy ország felszabadul?
Kornis Mihály balladájának főhőse Kádár János felesége, Tamáska Mária. A szemünk láttára szikkad legendává egy saját történet nélküli nő története. A Kádár-korszak first ladyje a sötétségben, börtönök és kongresszusi paloták kongó labirintusában nem kérdez, nem akar, nem kételkedik. Szolgál. Kornis szövege az ő némaságát bírja szóra.
A nagyszerű svéd írónő, Majgull Axelsson munkásságáért számos irodalmi díjban részesült. Az Auschwitzot megjárt idős holokauszt túlélő, Miriam hosszú évtizedek elteltével úgy érzi, itt az ideje, hogy titkát felfedje családjának.
Budapesten 1896-ban a Vígszínház megnyitja kapuit. Ugyanebben az évben Norvégiában Henrik Ibsen megírja kíméletlen színdarabját, a John Gabriel Borkmant. A korrupt, önző bankár számára a pénz a mindent mozgató természeti erő. Bukása után azonban az áldozat szerepében tetszeleg, gátlástalanul átgázol feleségén, volt szerelmén, barátján. Elvesztett hitelét, megtépázott hírnevét próbálja visszaállítani.
Kertész a Kaddisban gyönyörű, költői monológ során arra a felismerésre jut, hogy lehetetlen egy olyan világban gyermeket vállalni, ahol át kellett élni a holokauszt borzalmait. Így válik a saját múltunk mély és pontos elemzése a jövőnk lehetetlenségének felismerésévé. Előadásunkkal Kertész Imre Nobel-díjas író emléke előtt tisztelgünk.
Baal a felhők szerelmese. Baal a kívülálló. Baal az ifjúság megrontója. Baal a lázadó, Baal Don Juan kései leszármazottja. Könyörtelen és gyengéd, konok és kiszámíthatatlan. Baal vonzásának sem nő, sem férfi nem tud ellenállni, elkerülhetetlen pusztulásában megvilágosul, mint Peer Gynt, mint Hamlet. Páratlan költő, elementáris egyéniség. A fiatal Brecht példázata az örök művészről. Az öreg Brecht szellemi végrendelete. Kivételes alak, kivételes dráma. Vizionárius remekmű, amelyen a szerzője harmincöt éven át dolgozott. Önarckép és mítosz.
A szökés egy ember története az ötvenes évekből, akit 21 évesen egyik napról a másikra politikai okok miatt elfogtak, elítéltek és bebörtönöztek, de ő a jeges áradó Dunán átúszva hazaszökött a várandós szerelméhez. Gérecz Attilát, a fiatal szökevényt elkapták, és ismét bebörtönözték, ahonnan 1956 október 30-án szabadult. Szinte azonnal beállt az utcai szabadságharcosok közé. Néhány nap múlva egy T34-es szovjet harckocsiból leadott gépfegyversorozat ölte meg a Klauzál téren. Gérecz Attila költő a forradalom hősi halottja lett.
A fiatal Bassanio egy nagyobb összeget kér kölcsön legjobb barátjától, Antoniótól, hogy Belmontba hajózhasson, és megkérhesse a szép és gazdag Portia kezét. Antonio azonban nem tud segíteni barátján, ezért üzletet kötnek Shylockkal, a zsidó uzsorással. Neki egy feltétele van csak: ha Antonio nem tudja időben törleszteni a kölcsönt, akkor kivághat egy font húst a kalmár testéből.
Dorothyt, a kansasi lányt és kutyusát, Totót hatalmas tornádó ragadja el. Egy csodás, ismeretlen helyen, Manóföldön ébred fel. A manók ujjongva fogadják, hogy végre megszabadította őket a gonosz keleti boszorkánytól. Glinda, a jótündér megajándékozza Dorothyt a gonosz boszorkány varázserejű rubinpiros cipellőjével...
Toldi Miklós a hősiesség és a bátorság, a kitartás és a hűség, a becsület és az emberség példaképe. Arany János elbeszélő költeménye, a magyar irodalom klasszikus remekműve 1846-ban született a Kisfaludy Társaság pályázati felhívására. Toldi Nagy Lajos király nagy erejű vitéze volt, kinek emlékét sok legenda őrizte.
Egy elegáns, olasz tengerparti kastélyba kis színházi csapat érkezik: két szövegíró és egy fiatal zeneszerző. Tervük, hogy bejelentik az itt vendégeskedő primadonnának régen várt operettjük elkészültét. Ám a művésznőt jobban leköti az idősödő híres színész, mint a neki szánt operett és az ifjú zeneszerző szerelmes rajongása. A kacér primadonna, a hősszerelmes és a fiatal zeneszerző kínos szerelmi bonyodalmát csak egy drámaíró fortélya oldhatja meg...
Eberhard Streul egy színházi kellékes nagy estjéről szóló monológját Parti Nagy Lajos írta át magyar színpadra. Bieder József kellékes előadás után teszi a dolgát: pakol az üres színpadon, s felnézve, váratlanul közönséggel, méghozzá telt házzal találja magát szembe.
Éljük bármelyik életszakaszunkat, legyen a dalunk boldog vagy szomorú, álljunk rivaldafényben, vagy kacsintson ránk az elmúlás, Kosztolányi írásai arra tanítanak, hogy nyitott szívvel, gyermekségünket megőrizve és érzékenyen az élet apró dolgainak költészete iránt, harmonikusabb és derűsebb lehet földi utazásunk...
Békésen alvó házaspár egy széles, nagy, hitvesi duplaágyban. Az éjszaka közepén a férfi hirtelen felriad: roppant nyomást érez a mellén. Ez infarktus - gondolja - és akkor itt a vég. S itt a számvetés ideje. Úgy érzi elfecsérelte az egész életét, s szerinte mindennek fő oka a mellette alvó, szuszogó asszony, aki - most is! - ahelyett, hogy vele törődne, édesdeden mosolyog, és feltehetően nagyon kellemes dolgokról álmodik.
Argan, jómódú párizsi polgár, életét kitölti betegségébe vetett hite. Ez a mánia önzővé és zsarnokká teszi. Csak az orvostudományban hisz; gyógyszerekben, állandó kezelésekben és fiatal feleségében. Azokat, akik mindezekben kételkedni mernek, ellenségnek tekinti. Lányának Angelikának is orvos férjet szán. Ám az ő szíve titokban már másé...
Ezen a padláson, "Ég és Föld között" minden megtörténhet, akárcsak a mesékben. Egy fiatal tudós megszállottan dolgozik szuperintelligens számítógépén, és különféle titokzatos számításokat végez, de nyugalmát és munkáját állandóan megzavarják különféle halandó és halhatatlan lények...
Vizi és Ecsédi találkozott. És itt kezdődött minden. Az ő történetüket írta meg Bereményi Géza és adta elő Cseh Tamás két részletben, két Magyarországon: 1979-ben (Frontátvonulás) valamint 1992-ben (Nyugati pályaudvar). A történetet egybe olvasztotta, és most új köntösbe bújtatva adja elő három fiatal színész: Orosz Ákos, Tóth András és Zoltán Áron. A koncertszínházi előadás teljes mértékben az alkotók műhelymunkája, a szerző dramaturgiai segítsége mellett.
Egy 90 éves Auschwitz-Birkenau-túlélő és egy fiatal táncosnő duettje. Éva szenvedélyes öröm-kereső, Emese folyton mindenkit meg akar váltani. Éva nem szokott búcsúzkodni, Emese szeret hazajönni. Közös anyanyelvük a tánc. Éva az utolsó tanúk egyike. Gondosan megőrzött fiatalkori ruháit mintha csak Emesére szabták volna. Emese magas, Éva még mindig magasnak hiszi magát. Hasonlítanak.
Grecsó Zoltán és Simkó Beatrix duója Orfeusz és Eurüdiké mítoszát a mai viszonyok közé helyezi, egészen sajátosan értelmezve át az oly sokszor feldolgozott szerelmi történetet.