Rejtély, hogy Európa közepén ez a remek adottságokkal rendelkező kisváros miért ment csődbe. A gyárak sorra bezártak, a népszerű üdülőközpont pang az ürességtől, már a székesegyház harangját is lefoglalta a végrehajtó.
André mostanában mintha kissé feledékeny lenne, valahogy nem állnak össze a dolgok a fejében. A lakása, a lánya, a bútorok... minden és mindenki egyre idegenebbnek tűnik. Anne, a lánya igyekszik gondoskodni róla, de André nem fogad el semmilyen segítséget, mindenkit elmar maga mellől, és lassan teljesen elveszíti a kapcsolatát a valósággal.
A Szülőfalum, Pest bravúros és érzékeny Molnár Ferenc szövegei, a Vígszínház házi szerzőjének ismeretlen arcát idézik és avatják őt mégis személyes ismerősünkké.
Egy magyar fiú a távoli Japánba költözik, ahova régi álma volt eljutni. Kinttartózkodása azonban nem felhőtlen, mivel nehezen találja a helyét ebben a nagyon is idegen kultúrában. Aztán 2017 őszén lecsap egy tájfun a japán fővárosra. A fiú élete pedig ezen az esőáztatta, szeles és álomszerű éjszakán döntően megváltozik.
"Elég szívesen írom, noha sokat vétek a színpad törvényei ellen. Komédia, három női, hat férfi szereplő, négy felvonás, tájkép (kilátás a tóra); sok beszélgetés az irodalomról, kevés cselekmény, öt pud szerelem" – írta egy levelében Csehov a Sirályról. És a végeredmény: a drámairodalom egyik legnagyobb alkotása.
Janet, ambiciózus politikus, akinek az a leghőbb vágya, hogy talpra állítsa hazája egészségügyi rendszerét. Álma megvalósulása most végre elérhető közelségbe kerül, hiszen megválasztották a brit árnyékkormány miniszterévé, és férjével illetve a legközelebbi barátaival szeretné megünnepelni ezt a nagy győzelmet. Ezen a baráti összejövetelen azonban minden jelenlévőnek van valami szenzációs bejelentenivalója vagy éppen titka, amit jobb lenne, ha inkább magában tartana.
Ezen a romantikusnak ígérkező, gyönyörű nyári estén semmi nem úgy történik, ahogy azt résztvevői megálmodták. Pedig a naplemente csodálatos, a divatos halétterem nagyon kellemes, a konyhája kifogástalan, a vendégek imponáló megjelenésűek, a pezsgő hőmérséklete tökéletes és az osztriga is kivételesen friss... Egy véletlen baleset azonban felrobbantja a kifinomult "la bella figura" hangulatot, és az este szürreális fordulatot vesz. Yasmina Reza, a magyar származású világhírű francia írónő darabját Török Ferenc filmrendező állította színpadra.
Berlin. Az 1930-as évek elején. Igazi világváros, ahol minden megtörténhet és meg is történik. Hontalan kalandorok, a vágy, a remény és a szabadság megszállottjai adnak itt egymásnak találkozót. A város sötét szívében egy ócska lokál parányi színpadán estéről estére föllép a sikerre áhítozó, extravagáns énekesnő, Sally Bowles.
Jobb hallgatni, félrenézni, továbbmenni... És csak csendben sírni. Főleg ha nő vagy! Ez a túlélési stratégia működött a kilencvenes években a csallóközi kisvárosban, Dunaszerdahelyen, ahol borzalmas bűncselekmények tették elviselhetetlenné a hétköznapokat. Húsz évvel később Durica Katarina megtörte a csendet, és beszéltetni kezdte azokat a nőket, akik annyi éven át hallgattak, pedig tanúk voltak, tanúk és áldozatok.
Csáth életműve hol eltűnik, hol visszatér az irodalmi köztudatba. Az előadás eredeti levelekkel, naplóbejegyzésekkel, valamint Csáth irodalmi műveivel és zenéivel próbálja megidézni a nagyszerű polihisztor máig ható zsenijét.
A kő történetének középpontjában egy drezdai ház áll, amely az évtizedek alatt többször is gazdát cserélt, és így családról családra, generációról generációra hagyományozódtak a kertben és a falakban eltemetett történetek. Megelevenedik a múlt, régóta dédelgetett családi legendák foszlanak semmivé, és fájdalmas hazugságok lepleződnek le. A kő gyönyörű vallomás a családi legendákról, szeretetről, árulásról és újrakezdésről.
Párizs nyüzsgő utcái, művészek, artisták, színészek és arisztokraták magával ragadó kavalkádja. A történet középpontjában Garance, a gyönyörű színésznő áll, és négy férfi, akik mind szeretik: egy pantomimművész, egy színész, egy bűnöző és egy arisztokrata.
Valahol, egy isten háta mögötti ír faluban, annak is a végén, a kocsmába beállít egy ágrólszakadt, vézna fiatalember, és azzal henceg, hogy megölt valakit és az igazságszolgáltatás elől menekül. Rögtön komoly tekintélyre tesz szert a kisszerű szeszcsempészek és nyomorgó falusiak között, akik igazi hőst látnak benne. A fiatalember pedig a felé áradó csodálattól szinte megtáltosodik…
Molnár Ferenc A doktor úrral mutatkozott be a Vígszínházban, és rögtön elsöprő sikert aratott. Azóta Molnár Ferenc és a Vígszínház neve összefonódott, és mindmáig elválaszthatatlan. Molnár egyedülálló írói világa, briliáns mondatai, sajátos humora, utánozhatatlan karakterei, a nagyratörő ügyvéd és a megnyerő szélhámos képtelen helyzetei ma is azonnal elnyerik a nézők tetszését. A színház legendás háziszerzőjének remekművét Zsótér Sándor állította színpadra.
II. Richárd, a fiatal uralkodó sorsa egyben a hatalomért folyó harc története. Intrika, árulás, jogtiprás, megalkuvás. A mű kiemelkedik a királydrámák közül költői szépségével, ma is élő és fölismerhető szereplőivel. Az előadást a nemzetközi hírű kolozsvári alkotó, Tompa Gábor állította színpadra.
Szívhez szóló melódiái és szerethető karakterei a magyar operettirodalom egyik legsikeresebb darabjává tették a Mágnás Miskát. A gróffá öltöztetett lovászfiú története, melyben a főhős kifigurázza és megleckézteti a gazdagokat, minden kor közönségét megszólítja. Játékosság, humor, irónia és olyan mély szerelem, hogy belefájdul a szívünk – ez a Mágnás Miska sikerének receptje.
Anna, megbecsült férje oldalán él, és imádatig szereti kisfiát. Harmonikusnak látszó házasságát váratlanul felborítja találkozása egy ifjú katonatiszttel. Végzetes szerelem szövődik közöttük, és Annának választania kell... Tolsztoj remekművét, a világirodalom egyik legismertebb és legcsodálatosabb alkotását Roman Polák, a Szlovák Nemzeti Színház rendezője vitte színre.
A kultikus regény szereplői a Víg színpadán kelnek életre. Gatsby, a titokzatos múltú aranyifjú fényűző világot teremt maga körül, hogy visszaszerezze élete nagy szerelmét, Daisy-t. Ide invitáljuk nézőinket, ebbe a luxussal, féktelenséggel, és kétségbeeséssel teli világba, amit egyetlen, vég nélküli kérdés hajt: hol vagy?
Annamari vacsorára várja régi barátait, az egykori ciszter-diákokat, de még mielőtt az öregurak megérkeznének, egy végrehajtó állít be hozzá, hogy lefoglalja a vagyontárgyait. A fiatalember többszöri kérés ellenére sem hajlandó távozni, így tanúja lesz egy nagyon különös összejövetelnek, melynek célja nem a kedélyes múltidézés, hanem egy párbaj.
Kertész a Kaddis gyönyörű, költői monológjában arra a felismerésre jut, hogy lehetetlen egy olyan világban gyermeket vállalni, ahol át kellett élni a holokauszt borzalmait. Így válik a saját múltunk mély és pontos elemzése a jövőnk lehetetlenségének felismerésévé.
Az Auschwitzot megjárt idős holokauszt túlélő, Miriam hosszú évtizedek elteltével úgy érzi, itt az ideje, hogy titkát felfedje családjának. De hogy lehet beszélni az elmondhatatlanról? És milyen hatással lesz mindez a következő generációkra?
Kornis Mihály balladájának főhőse Kádár János felesége, Tamáska Mária. A Kádár-korszak first ladyje a sötétségben, börtönök és kongresszusi paloták kongó labirintusában nem kérdez, nem akar, nem kételkedik. Szolgál. Kornis szövege az ő némaságát bírja szóra. Kádár Jánosné tragikus és ironikus monológját Kútvölgyi Erzsébet szólaltatja meg, döbbenetes szikársággal és mély érzékenységgel.
„Itt a Thalész csillagközi űrhajó hajónaplója. Az Asztrobiológus beszél. A pontos idő megállapíthatatlan. Két hete tértem magamhoz a fedélzeten, látszólag hosszú, öntudatlan és magatehetetlen állapot után. Egyetlen társam, mint kiderült, egy Kallimakhosz elnevezésű android, amelyet ébredésem után azonnal megtaláltam és aktiváltam. Más, életre utaló jelet nem találtam. Ha bárki észleli ezt az adást… Kérem, segítsenek rajtunk!”
Az űrbéli számkivetettekről szóló izgalmas, zenével teli sci-fit a Budapesten és vidéken is népszerű k2 független társulat vezetői, Benkó Bence és Fábián Péter írták a Vígszínház számára.
Charlie Chaplin legnagyobb hatású műve, A diktátor mélyen humanista alkotás. A kis borbély és a nagy diktátor kettős szerepében hol kíméletlenül szarkasztikus, hol a bohóctréfa eszközeivel oldja fel sok millió ember szorongását. A színész felejthetetlen bajusza, legendás cipője, keménykalapja, mozdulatai mindenki emlékezetébe beleégtek.
A Vándorkutya egy ártatlan plüssállat. Üvegszemében felvillannak a felnőttek nagy élethazugságai. Egy játék, ami azokat a szülőket köti össze, akiknek gyermekei egy óvodába járnak. Vándorol családról családra, és közben minden titkot kiszimatol. Edina, a femme fatale vacsorát rendez gyermeke édesapjával, Vilmossal az ovis szülőknek. A plüsskutya nem várt vendégként érkezik az alkoholtól fűtött társasághoz, a kissé demens nagymama kíséretében. A vendégek rémülten fordulnak el a plüssállattól, - ami mindent tud róluk.
A korabeli elbeszélések, levelek és naplóbejegyzések alapján megírt színmű, Arany János élettörténetén keresztül próbálja közelebb hozni hozzánk a kor nagyjainak szellemiségét. A reformkori emberi kapcsolatok bemutatásával, a március 15-i eseményekhez fűződő hitek megidézésével az előadás választ keres arra, hogy mi közünk van ma a 19. század gondolatiságához.
„József Attila az őrület erejével, egy-egy szavával néha mélyebbre nyúlt, mint bárki más előtte” – írja róla naplójában Márai Sándor. Ebből a mélységből merít Vecsei H. Miklós önálló estje, innen próbálja megmutatni a költő életútját, szerelmeit és versrészleteit – nem messze a rakodópart alsó kövétől.
A trónörökös Hamlet apja, a volt király temetésére érkezik haza. Édesanyját friss feleségként, a királlyá előlépett nagybátyja oldalán találja. A gyászból nász lett. Hamlet nem találja a helyét, kérdések, kételyek kínozzák. Kutatni kezd.
„Csak az van, amire emlékszünk. Amit elfelejtünk, az nincs többet, eltűnik a világból.”
A Máglya a Ceaușescu bukása utáni élet visszásságait láttatja a kis kamasz lány, Emma szemén keresztül. A kislány egyszerre vesztette el szüleit és otthonát, varázslatos nagyanyja veszi magához. Emma a szülők és a nagyszülők régóta cipelt terheivel küzd, a lelki szabadságához azonban a családja múltját kell tisztán látnia. De vajon mihez kezd az ember a családi múlttal, miközben az ország felszabadul?
Navarra királya és kísérete megfogadják, hogy életüket három évig a tanulásnak szentelik, lemondanak a szerelemről és minden földi élvezetet megvonnak maguktól. Naná, hogy még aznap a városba érkezik a francia királylány és három udvarhölgye. Naná, hogy rögtön felborítják a jól kieszelt tervet.
New York. Téli nap. Willem telefonja csörög, az anyja hívja Amszterdamból: meghalt az öcséd, gyere haza! Nem halogathatja tovább, elkerülhetetlen a találkozás a családdal. Willemnek újra kell gondolnia eddigi életét, kapcsolatait, tisztáznia kell érzéseit, mielőtt hazatérne. Úgy dönt, hogy halott öccsével osztja meg élete fontos pillanatait, és a jelen fölkavaró történéseit.
A magyar irodalom egyik legszívbemarkolóbb alkotása felnőtteket, fiatalokat egyaránt megérint. Közös gondolkodásunk és közbeszédünk része lett a grund, amely a miénk, ahogy azt Dés-Geszti csupa érzelem, csupa dallam betétdalában éneklik a szereplők. Mindnyájan emlékszünk az einstandolásra, a gittegyletre, a füvészkertre, a csatára a grundon, és Nemecsek megrázó önfeláldozására. Költészettel és emlékekkel teli hívószavak ezek, Molnár Ferenc legendás regényéből, amelyet minden generáció újra és újra felfedez magának.
Kincses Réka marosvásárhelyi származású, Németországban élő fiatal magyar filmrendező, író, drámaíró. A 2006-ban bemutatott Balkán Bajnok című filmje a 38. Magyar Filmszemle a legjobb dokumentumfilmnek járó díját hozta el. A Pentheszileia Program drámaíróként az első magyarországi bemutatója, melyet ő maga rendez.
Egy királynő. Tizenkét miniszterelnök. Hatvan év. II. Erzsébet királynő a huszadik század és korunk egyik legjelentősebb uralkodónője. Az audienciáin aktuális miniszterelnökeit fogadja, Winston Churchillt, Margaret Thatchert, John Majort, vagy éppen David Cameront. Peter Morgan drámáján keresztül nem csak a kormányzás nehézségeibe nyerünk betekintést, de megismerhetjük korunk egyik legközvetlenebb, legszellemesebb, legmegkapóbb személyiségét, és az országát szolgáló minisztereket.
A Hallgatni akartam című művet az Egy polgár vallomásai harmadik, befejező kötetének szánta Márai, 2013-ig azonban az író hagyatékában, kiadatlanul kallódott. A kéziraton 1950 szerepel befejezés gyanánt, vagyis ez a mű tekinthető Márai első, emigrációban írt, befejezett művének. Az író maga választotta kezdődátuma az Anschluss, Ausztria 1938-ban történt hitleri megszállása, mely történelmi eseménnyel Márai szerint elveszett a klasszikus Európa. A Hallgatni akartam vallomás egy értékvesztett időszakról, egyben pontos rajza a polgári Európának és Magyarországnak, Hegedűs D. Géza felejthetetlen előadásában.
A szökés egy ember története az ötvenes évekből, akit 21 évesen egyik napról a másikra politikai okok miatt elfogtak, elítéltek és bebörtönöztek, de ő az áradó Dunán átúszva hazaszökött. Gérecz Attilát, a fiatal szökevényt elkapták, és ismét bebörtönözték, ahonnan 1956. november 1-én szabadult. Szinte azonnal beállt az utcai szabadságharcosok közé. Néhány nap múlva egy T34-es szovjet harckocsiból leadott gépfegyversorozat ölte meg a Dohány utcában. Gérecz Attila a forradalom hősi halottja lett.
Dorothyt, a kansasi lányt és kutyusát, Totót hatalmas tornádó ragadja el. Egy csodás, ismeretlen helyen, Manóföldön ébred fel. A manók ujjongva fogadják, hogy végre megszabadította őket a gonosz keleti boszorkánytól. Glinda, a jótündér megajándékozza Dorothyt a gonosz boszorkány varázserejű rubinpiros cipellőjével...
Toldi Miklós a hősiesség és a bátorság, a kitartás és a hűség, a becsület és az emberség példaképe. Arany János elbeszélő költeménye, a magyar irodalom klasszikus remekműve 1846-ban született a Kisfaludy Társaság pályázati felhívására. Toldi Nagy Lajos király legendás erejű vitéze volt, kinek emlékét sok legenda őrizte és őrzi a mai napig.
Egy elegáns, olasz tengerparti kastélyba kis színházi csapat érkezik: két szövegíró és egy fiatal zeneszerző. Tervük, hogy bejelentik az itt vendégeskedő primadonnának régen várt operettjük elkészültét. Ám a művésznőt jobban leköti az idősödő híres színész, mint a neki szánt operett és az ifjú zeneszerző szerelmes rajongása. A kacér primadonna, a hősszerelmes és a fiatal zeneszerző kínos szerelmi bonyodalmát csak egy drámaíró fortélya oldhatja meg...
Eberhard Streul monológját, ami egy színházi kellékes nagy estjéről szól, Parti Nagy Lajos írta át magyar színpadra. Bieder József kellékes előadás után teszi a dolgát: pakol az üres színpadon, ám felnézve váratlanul közönséggel, méghozzá telt házzal találja magát szembe.
Éljük bármelyik életszakaszunkat, legyen a dalunk boldog vagy szomorú, álljunk rivaldafényben, vagy kacsintson ránk az elmúlás, Kosztolányi írásai arra tanítanak, hogy nyitott szívvel, gyermekségünket megőrizve és érzékenyen az élet apró dolgainak költészete iránt, harmonikusabb és derűsebb lehet földi utazásunk...
Békésen alvó házaspár egy széles, nagy, hitvesi duplaágyban. Az éjszaka közepén a férfi hirtelen felriad: roppant nyomást érez a mellén. Ez infarktus - gondolja - és akkor itt a vég. S itt a számvetés ideje. Úgy érzi, elfecsérelte az egész életét, s szerinte mindennek fő oka a mellette alvó, szuszogó asszony, aki - most is! - ahelyett, hogy vele törődne, édesdeden mosolyog, és feltehetően nagyon kellemes dolgokról álmodik.
Argan jómódú, párizsi polgár, életét kitölti betegségébe vetett hite. Ez a mánia önzővé és zsarnokká teszi. Csak az orvostudományban hisz; gyógyszerekben, állandó kezelésekben és fiatal feleségében. Azokat, akik mindezekben kételkedni mernek, ellenségnek tekinti. Lányának, Angelikának is orvos férjet szán. Ám az ő szíve titokban már másé...
Ugyan ki tudná összefoglalni, mi mindenről szól a farkasok közt nevelkedett Maugli, az emberek ketrecéből szabadult Bagira, a törvényt bölcsen oktató Balu, a titokzatos Ká, a bosszúra és embervérre szomjas Sír Kán története? Szól a születésről és a halálról, a befogadásról és a kitaszításról, a csapatról és a magányról, a gyerekkor és a kamaszkor varázslatos időszakáról — vagyis mindarról, ami egy kölyökkel
megeshet, akár farkasok, akár emberek között nevelkedik.
Ezen a padláson, "Ég és Föld között" minden megtörténhet, akárcsak a mesékben. Egy fiatal tudós megszállottan dolgozik szuperintelligens számítógépén, és különféle titokzatos számításokat végez, de nyugalmát és munkáját állandóan megzavarják különféle halandó és halhatatlan lények...
Allan Felix, a Játszd újra, Sam! főszereplője ugyanaz a gátlásos, esetlen, szemüveges, neorotikus, New York-i művész-értelmiségi, aki Woody Allen filmjeiben újra és újra feltűnik. Allan Felix zsákutcába került az életével; felesége otthagyta, egyedül ül feldúlt manhattani lakásában és kudarcainak okairól töpreng... Fantáziaképeiben mindegyre feltűnik a nagy színész, a kemény, férfias hősöket alakító Humphrey Bogart, s Felix mindegyre tőle akarja megtudni a sikeres férfiélet titkát...
Molnár Ferenc Caramel 2005-ben került a zenei köztudatba, 16 év elteltével a hazai zenei és közélet kiemelkedő szereplője lett. Eddig 7 nagylemeze jelent meg, öt teltházas koncertet adott a Papp László Budapest Sportarénában, legutóbb közvetlenül a korlátozások előtt, 2020. februárjában. Facebook rajongótábora 400,000 feletti, szerzeményeit 100 milliónál többször töltötték le YouTube-on és más internetes felületeken. Háromszor tüntették ki Fonogram-díjjal, 2018-ben pedig elsőként kapta meg az újonnan alapított Máté Péter-díjat a könnyűzene területén végzett kiemelkedő munkásságáért. Idén decemberben harmadik alkalommal lép fel a Vígszínházban, így óévzáró koncertjei lassan hagyományosnak mondhatók. Molnár Ferenc a Vígszínházban, ennek így kellett lennie.
Vizi és Ecsédi találkozott és itt kezdődött minden. Az ő történetüket írta meg Bereményi Géza és adta elő Cseh Tamás két részletben, két Magyarországon: 1979-ben (Frontátvonulás) valamint 1992-ben (Nyugati pályaudvar). A történetet egybeolvasztotta, és most új köntösbe bújtatva adja elő három fiatal színész: Orosz Ákos, Tóth András és Zoltán Áron. A koncertszínházi előadás teljes mértékben az alkotók műhelymunkája, a szerző dramaturgiai segítsége mellett.
A GRUND – vígszínházi fiúzenekar 2017. május elsején alakult, a Vígszínház 121. születésnapján adta első koncertjét. A zenekar tagjai mindannyian a Dés-Geszti-Grecsó: A Pál utcai fiúk című nagy sikerű zenés játék vígszínházi ősbemutatójának szereplői: Wunderlich József, Ember Márk, Zoltán Áron, Medveczky Balázs és a zenekarvezető: Fesztbaum Béla.
MIT TEHETNÉK ÉRTED? Egy téli utazásra csábítalak benneteket, de nem vonattal, nem autóval, hanem HELIKOFFERREL! Útközben talán még Mikulással is találkozhatunk... De ez a kirándulás sok titkot is rejt magában, mert nem csak szépet és jót, de a haramia HEGYI TOLVAJT, vagy az iskolakerülő SEHALL-SELÁT DÖMÖTÖRT is megismerhetjük, és együtt énekelhetünk róluk! Vagy BÓBITA tündérről, meg PANDA MACIról! És boldogan térünk majd haza, hiszen december van, és az év legszebb ünnepeit üljük!
2020-ban volt 50 esztendeje, hogy kiadták a Beatles együttes utolsó nagylemezét, a Let It Be-t, mely a zenekar feloszlását is jelentette. A koronavírus miatt tavalyról elhalasztott, fél évszázados (+1 éves) jubileum alkalmából a világ Top 5 Beatlest játszó zenekara közé sorolt THE BLACKBIRDS együttes élő Beatles show műsorát láthatja és hallhatja a közönség a Vígszínházban.