Rejtély, hogy Európa közepén ez a remek adottságokkal rendelkező kisváros miért ment csődbe. A gyárak sorra bezártak, a népszerű üdülőközpont pang az ürességtől, már a székesegyház harangját is lefoglalta a végrehajtó.
André mostanában mindent elfelejt, valahogy nem állnak össze a dolgok a fejében. A lakása, a lánya, a bútorok... minden olyan idegennek tűnik. Anne, a lánya próbál neki segíteni, de André ápolása a lehetetlennel határos: az idős férfi mindenkit elmar maga mellől.
Berlin. Az 1930-as évek elején. Igazi világváros: hontalan kalandorok, a vágy, a remény és a szabadság megszállottjai adnak itt egymásnak találkozót. A város sötét szívében egy ócska lokál falatnyi színpadán estéről estére föllép a sikerre mohón áhítozó énekesnő, Sally Bowles.
Jobb hallgatni, félrenézni, továbbmenni... És csak csendben sírni. Főleg ha nő vagy. – Ez a túlélési stratégia működött a kilencvenes években Dunaszerdahelyen, ahol pokoli események tették elviselhetetlenné a hétköznapokat. Húsz évvel később Durica Katarina megtörte a csendet, és beszéltetni kezdte azokat a nőket, akik annyi éven át hallgattak.
Két pár és egy anyós. Szeretők és házasok. Egy titkos romantikus vacsora és egy sokadik születésnap. Yasmina Reza darabjában a hétköznapok magával ragadó humora, a mindannyiunk számára ismerős abszurd véletlenek és az emberi kapcsolatok szövevényes hálója áll a középpontban. Boris épp odaviszi vacsorázni a szeretőjét, ahol a felesége legjobb barátnője ünnepli az anyósa születésnapját. Hogyan végződhet egy ilyen este?
Párizs nyüzsgő utcái, művészek, artisták, színészek és arisztokraták magával ragadó kavalkádja. A történet középpontjában Garance, a gyönyörű színésznő áll, és négy férfi, akik mind szeretik: egy pantomimművész, egy színész, egy bűnöző és egy arisztokrata.
Talán az egész 20. század történelme elmesélhető egy család, egy ház, egyetlen kő történetén keresztül is… Nehéz titkokat rejthet egy ház, amely az évtizedek alatt többször is gazdát cserélt, és így családról családra, generációról generációra hagyományozódtak a kertben és a falakban eltemetett történetek. Marius von Mayenburg drámájában felszínre törnek ezek a titkok, amelyekkel talán megérthetünk valamit a múltunkból, de méginkább a jelenünkből.
Csáth Géza, született Brenner József, kamaszként már zenét szerzett, festett, írni kezdett. 14 éves, mikor megjelenik első zenekritikája, és novellát küld a Jövendő című folyóirat főszerkesztőjének, Bródy Sándornak. A 20. század fordulóján fejlődésnek indult Szabadkán nevelkedett, de Pestre vágyott. Apja intelmét megfogadva, a biztos megélhetés érdekében orvosnak tanult.
Egy viharos estén titokzatos idegen érkezik a mélyszegénységben élő falu kocsmájába. A nyomorban tengődő emberekben újraéled a remény, hogy vannak még igazi hősök. Mitől lesz valaki kivételes? Mit tesz az emberrel a hírnév? Milyen jövő vár egy magára hagyott közösségre? Synge darabja keserédes humorral, mély emberismerettel, végtelenül szerethető karakterekkel mesél szerelemről, rajongásról és az emberi kiszolgáltatottságról.
Molnár Ferenc először A doktor úrral mutatkozott be, és elsöprő sikert aratott a Vígszínházban. Azóta Molnár és színházunk sorsa összefonódott, és mindmáig elválaszthatatlan. Írói világa, briliáns mondatai, sajátos humora utánozhatatlan karakterei, a nagyratörő ügyvéd és a megnyerő szélhámos képtelen helyzetei azonnal elnyerik a nézők tetszését.
Folytatódik a Vígszínház Shakespeare-sorozata. II. Richárd, a fiatal uralkodó sorsa egyben a hatalomért folyó harc története. Intrika, árulás, jogtiprás, megalkuvás. A mű kiemelkedik a királydrámák közül költői szépségével, ma is élő és fölismerhető szereplőivel. Az előadást a nemzetközi hírű kolozsvári alkotó, Tompa Gábor rendezi.
Szívhez szóló melódiái és szerethető karakterei a magyar operettirodalom egy legsikeresebb darabjává tették a Mágnás Miskát. A gróffá öltöztetett lovászfiú története, melyben a főhős kifigurázza és megleckézteti a gazdagokat, minden korban aktuális. Játékosság, humor, irónia és olyan mély szerelem, hogy belefájdul a szívünk – ez a Mágnás Miska sikerének receptje.
Anna Karenina elbűvölő és magával ragadó nő, megbecsült férje oldalán él, és imádattal szereti kisfiát. Harmonikusnak látszó házasságát váratlanul felborítja találkozása egy ifjú katonatiszttel, végzetes szerelem szövődik közöttük. Annának választania kell...
A kultikus, világhírű regény szereplői a híres filmváltozatok után most a Víg színpadán is életre kelnek. Gatsby, a titokzatos múltú aranyifjú fényűző világot teremt maga körül, hogy visszaszerezze élete nagy szerelmét, Daisy-t. A színpadi változat zenéjét Kovács Adrián komponálta, szövegkönyvét és dalszövegeit Vecsei H. Miklós, a színpadi adaptációt ifj. Vidnyánszky Attila írta, aki egyben az előadás rendezője.
Az idős Annamari vendégségbe várja barátait, az egykori ciszter-diákokat, de még az öregurak előtt egy végrehajtó érkezik hozzá, hogy lefoglalja vagyontárgyait. A fiatalember többszöri kérés ellenére sem hajlandó távozni, így tanúja lesz annak a furcsa vendégségnek, amiről lassan kiderül, hogy nem a nosztalgiázásról szól: az öregurak párbaj céljából gyűltek össze barátnőjük lakásán.
Kertész a Kaddisban gyönyörű, költői monológ során arra a felismerésre jut, hogy lehetetlen egy olyan világban gyermeket vállalni, ahol át kellett élni a holokauszt borzalmait. Így válik a saját múltunk mély és pontos elemzése a jövőnk lehetetlenségének felismerésévé. Előadásunkkal Kertész Imre Nobel-díjas író emléke előtt tisztelgünk.
A nagyszerű svéd írónő, Majgull Axelsson munkásságáért számos irodalmi díjban részesült. Az Auschwitzot megjárt idős holokauszt túlélő, Miriam hosszú évtizedek elteltével úgy érzi, itt az ideje, hogy titkát felfedje családjának.
Kornis Mihály balladájának főhőse Kádár János felesége, Tamáska Mária. A szemünk láttára szikkad legendává egy saját történet nélküli nő története. A Kádár-korszak first ladyje a sötétségben, börtönök és kongresszusi paloták kongó labirintusában nem kérdez, nem akar, nem kételkedik. Szolgál. Kornis szövege az ő némaságát bírja szóra.
„Itt a Thalész csillagközi űrhajó hajónaplója. Az Asztrobiológus beszél. A pontos idő megállapíthatatlan. Két hete tértem magamhoz a fedélzeten, látszólag hosszú, öntudatlan és magatehetetlen állapot után. Egyetlen társam, mint kiderült, egy Kallimakhosz elnevezésű android, amelyet ébredésem után azonnal megtaláltam és aktiváltam. Más, életre utaló jelet nem találtam. Ha bárki észleli ezt az adást… Kérem, segítsenek rajtunk!”
Az űrbéli számkivetettekről szóló izgalmas, zenével teli sci-fit a Budapesten és vidéken is népszerű k2 független társulat vezetői, Benkó Bence és Fábián Péter írták a Vígszínház számára. Az ősbemutató Király Dánielnek, a Vígszínház fiatal színművészének első rendezése.
Charlie Chaplin legnagyobb hatású műve, A diktátor mélyen humanista alkotás. A kis borbély és a nagy diktátor kettős szerepében hol kíméletlenül szarkasztikus, hol a bohóctréfa eszközeivel oldja fel sok millió ember szorongását. A színész felejthetetlen bajusza, legendás cipője, keménykalapja, mozdulatai mindenki emlékezetébe beleégtek.
A Vándorkutya egy ártatlan plüssállat. Üvegszemében felvillannak a felnőttek nagy élethazugságai. Egy játék, mely azokat a szülőket köti össze, akiknek gyermekei egy óvodába járnak. Vándorol családról családra, és közben minden titkot kiszimatol.
A korabeli elbeszélések, levelek és naplóbejegyzések alapján megírt színmű, Arany János élettörténetén keresztül próbálja közelebb hozni hozzánk a kor nagyjainak szellemiségét. A reformkori emberi kapcsolatok bemutatásával, a március 15-i eseményekhez fűződő hitek megidézésével az előadás választ keres arra, hogy mi közünk van ma a 19. század gondolatiságához.
„József Attila az őrület erejével, egy-egy szavával néha mélyebbre nyúlt, mint bárki más előtte” – írja róla naplójában Márai Sándor. Ebből a mélységből merít Vecsei H. Miklós önálló estje, innen próbálja megmutatni a költő életútját, szerelmeit és versrészleteit – nem messze a rakodópart alsó kövétől.
A trónörökös Hamlet apja, a volt király temetésére érkezik haza. Édesanyját friss feleségként, a királlyá előlépett nagybátyja oldalán találja. A gyászból nász lett. Hamlet nem találja a helyét, kérdések, kételyek kínozzák. Kutatni kezd.
„Csak az van, amire emlékszünk. Amit elfelejtünk, az nincs többet, eltűnik a világból.”
A Máglya a Ceaușescu bukása utáni élet visszásságait láttatja a kis kamasz lány, Emma szemén keresztül. A kislány egyszerre vesztette el szüleit és otthonát. Varázslatos nagyanyja veszi magához. Emma a szülők és a nagyszülők régóta cipelt terheivel küzd meg lelki szabadságáért. Ehhez azonban családja múltját kell tisztán látnia. De vajon mihez kezd az ember a múltjával, amikor egy ország felszabadul?
Navarra királya és kísérete megfogadják, hogy életüket három évig a tanulásnak szentelik, és minden földi élvezetet, szerelmet megvonnak maguktól. Naná, hogy még aznap a városba érkezik a francia királylány és három udvarhölgye. Naná, hogy rögtön felborítják a jól kieszelt tervet.
New York. Téli nap. Willem telefonja csörög, az anya hívja, haza kell menni, az öccse meghalt. Utazás. Vissza a régi otthonba. Megérkezés Amsterdamba. Willem úgy dönt, hogy levelet ír halott öccsének. Megrohanják az emlékek. Az elhagyott szerelem. A másságából fakadó életút. Miközben levelét fogalmazza, újra kell gondolnia eddigi életét és kapcsolatát rideg, elutasító családjával. Rádöbben, hogy érzelmei-vonzalmai hová vezetik őt. Willem szerepében a nagyszerű fiatal színészt, Józan Lászlót láthatják majd. Nagy örömünkre szolgál, hogy Szabó Istvánt – az Oscar díjas filmrendezőt – aki jó ideje nem dolgozott színházban, sikerült megnyernünk ennek a különleges atmoszférájú, nagyon személyes előadásnak a rendezésére.
A magyar irodalom egyik legszívbemarkolóbb alkotása, felnőtteket, fiatalokat egyaránt megérint. Közös gondolkodásunk és közbeszédünk része lett a grund, amely a miénk, ahogy Dés-Geszti csupa érzelem, csupa dallam betétdalában éneklik a szereplők. Mindnyájan emlékezünk az einstandolásra, amikor a vörösinges Pásztorok elrabolják Nemecsek kedvenc üveggolyóit, emlékezünk a gittegyletre, a füvészkertre, a csatára a grundon, és Nemecsekre, aki feláldozta magát a grundért és a társaiért. Költészettel és emlékekkel teli hívószavak ezek, amelyeket minden generáció újra és újra felfedez magának.
Egy királynő. Tizenkét miniszterelnök. Hatvan év. II. Erzsébet királynő a huszadik század és korunk egyik legjelentősebb uralkodónője. Az audienciáin miniszterelnökeit fogadja, Winston Churchillt, Margaret Thatchert, John Majort, vagy éppen David Cameront. Nemcsak a kormányzás nehézségeibe nyerünk betekintést, hanem megismerhetjük korunk egyik legközvetlenebb, legszellemesebb, legmegkapóbb személyiségét és az országát szolgáló minisztereit.
A Hallgatni akartam című művet az Egy polgár vallomásai harmadik, befejező kötetének szánta Márai, 2013-ig azonban az író hagyatékában, kiadatlanul kallódott. A kéziraton 1950 szerepel befejezés gyanánt, vagyis ez a mű tekinthető Márai első, emigrációban írt, befejezett művének. Az író maga választotta kezdődátuma az Anschluss, Ausztria 1938-ban történt hitleri megszállása, mely történelmi eseménnyel Márai szerint elveszett a klasszikus Európa. A Hallgatni akartam vallomás egy értékvesztett időszakról, egyben pontos rajza a polgári Európának és Magyarországnak, Hegedűs D. Géza felejthetetlen előadásában.
A szökés egy ember története az ötvenes évekből, akit 21 évesen egyik napról a másikra politikai okok miatt elfogtak, elítéltek és bebörtönöztek, de ő a jeges áradó Dunán átúszva hazaszökött a várandós szerelméhez. Gérecz Attilát, a fiatal szökevényt elkapták, és ismét bebörtönözték, ahonnan 1956 október 30-án szabadult. Szinte azonnal beállt az utcai szabadságharcosok közé. Néhány nap múlva egy T34-es szovjet harckocsiból leadott gépfegyversorozat ölte meg a Klauzál téren. Gérecz Attila költő a forradalom hősi halottja lett.
Dorothyt, a kansasi lányt és kutyusát, Totót hatalmas tornádó ragadja el. Egy csodás, ismeretlen helyen, Manóföldön ébred fel. A manók ujjongva fogadják, hogy végre megszabadította őket a gonosz keleti boszorkánytól. Glinda, a jótündér megajándékozza Dorothyt a gonosz boszorkány varázserejű rubinpiros cipellőjével...
Toldi Miklós a hősiesség és a bátorság, a kitartás és a hűség, a becsület és az emberség példaképe. Arany János elbeszélő költeménye, a magyar irodalom klasszikus remekműve 1846-ban született a Kisfaludy Társaság pályázati felhívására. Toldi Nagy Lajos király nagy erejű vitéze volt, kinek emlékét sok legenda őrizte.
Egy nagyváros lakótelepén élő családanya bélyegek és matricák formájában hatalmas nyereményt nyer, melyet csak akkor tud levásárolni, ha már mindet füzetekbe ragasztotta. A boldog asszony meghívja testvéreit, sógornőit, szomszédait egy „ragasztó-partira”, ahol a felajzott asszonyok ragasztanak, beszélgetnek, panaszkodnak, miközben elfojtott indulatok szabadulnak fel, sorsok titkaira derül fény, és váratlan látogatók érkeznek.
Hadar Galron sok humorral fűszerezett, megrendítően szép története egy női fürdőben játszódik, egy mikvében. A mikve rituális fürdő, ahol havonta egyszer az asszonyok megmerítkeznek, hogy megtisztuljanak, és újra érintkezhessenek férjükkel. A dráma szereplői különböző életkorú nők, akiket vallási szabályok kötnek, és különféle társadalmi és családi szerepekben egy férfiuralta világban küzdenek elfogadásukért, szabadságukért, jogaikért, s ha kell lázadnak is. Hadar Galron kortárs izraeli drámaíró 2004-ben írta a Mikvét, melyet azóta a világ számos pontján bemutattak. A magyarországi ősbemutatót Michal Dočekal, a prágai Nemzeti Színház igazgatója rendezi.
Egy elegáns, olasz tengerparti kastélyba kis színházi csapat érkezik: két szövegíró és egy fiatal zeneszerző. Tervük, hogy bejelentik az itt vendégeskedő primadonnának régen várt operettjük elkészültét. Ám a művésznőt jobban leköti az idősödő híres színész, mint a neki szánt operett és az ifjú zeneszerző szerelmes rajongása. A kacér primadonna, a hősszerelmes és a fiatal zeneszerző kínos szerelmi bonyodalmát csak egy drámaíró fortélya oldhatja meg...
Eberhard Streul egy színházi kellékes nagy estjéről szóló monológját Parti Nagy Lajos írta át magyar színpadra. Bieder József kellékes előadás után teszi a dolgát: pakol az üres színpadon, s felnézve, váratlanul közönséggel, méghozzá telt házzal találja magát szembe.
Éljük bármelyik életszakaszunkat, legyen a dalunk boldog vagy szomorú, álljunk rivaldafényben, vagy kacsintson ránk az elmúlás, Kosztolányi írásai arra tanítanak, hogy nyitott szívvel, gyermekségünket megőrizve és érzékenyen az élet apró dolgainak költészete iránt, harmonikusabb és derűsebb lehet földi utazásunk...
Békésen alvó házaspár egy széles, nagy, hitvesi duplaágyban. Az éjszaka közepén a férfi hirtelen felriad: roppant nyomást érez a mellén. Ez infarktus - gondolja - és akkor itt a vég. S itt a számvetés ideje. Úgy érzi elfecsérelte az egész életét, s szerinte mindennek fő oka a mellette alvó, szuszogó asszony, aki - most is! - ahelyett, hogy vele törődne, édesdeden mosolyog, és feltehetően nagyon kellemes dolgokról álmodik.
Argan, jómódú párizsi polgár, életét kitölti betegségébe vetett hite. Ez a mánia önzővé és zsarnokká teszi. Csak az orvostudományban hisz; gyógyszerekben, állandó kezelésekben és fiatal feleségében. Azokat, akik mindezekben kételkedni mernek, ellenségnek tekinti. Lányának Angelikának is orvos férjet szán. Ám az ő szíve titokban már másé...
Ugyan ki tudná összefoglalni, mi mindenről szól a farkasok közt nevelkedett Maugli, az emberek ketrecéből szabadult Bagira, a törvényt bölcsen oktató Balu, a titokzatos Ká, a bosszúra és embervérre szomjas Sír Kán története? Szól a születésről és a halálról, a befogadásról és a kitaszításról, a csapatról és a magányról, a gyerekkor és a kamaszkor varázslatos időszakáról — vagyis mindarról, ami egy kölyökkel
megeshet, akár farkasok, akár emberek között nevelkedik.
Ezen a padláson, "Ég és Föld között" minden megtörténhet, akárcsak a mesékben. Egy fiatal tudós megszállottan dolgozik szuperintelligens számítógépén, és különféle titokzatos számításokat végez, de nyugalmát és munkáját állandóan megzavarják különféle halandó és halhatatlan lények...
Allan Felix, a Játszd újra Sam! főszereplője ugyanaz a gátlásos, esetlen, szemüveges, neorotikus, New York-i művész-értelmiségi, aki Woody Allen filmjeiben újra és újra feltűnik. Allan Felix zsákutcába került az életével; felesége otthagyta, egyedül ül feldúlt manhattani lakásában és kudarcainak okairól töpreng... Fantáziaképeiben mindegyre feltűnik a nagy színész, a kemény, férfias hősöket alakító Humphrey Bogart, s Felix mindegyre tőle akarja megtudni a sikeres férfiélet titkát...
Vizi és Ecsédi találkozott. És itt kezdődött minden. Az ő történetüket írta meg Bereményi Géza és adta elő Cseh Tamás két részletben, két Magyarországon: 1979-ben (Frontátvonulás) valamint 1992-ben (Nyugati pályaudvar). A történetet egybe olvasztotta, és most új köntösbe bújtatva adja elő három fiatal színész: Orosz Ákos, Tóth András és Zoltán Áron. A koncertszínházi előadás teljes mértékben az alkotók műhelymunkája, a szerző dramaturgiai segítsége mellett.
Egy 90 éves Auschwitz-Birkenau-túlélő és egy fiatal táncosnő duettje. Éva szenvedélyes öröm-kereső, Emese folyton mindenkit meg akar váltani. Éva nem szokott búcsúzkodni, Emese szeret hazajönni. Közös anyanyelvük a tánc. Éva az utolsó tanúk egyike. Gondosan megőrzött fiatalkori ruháit mintha csak Emesére szabták volna. Emese magas, Éva még mindig magasnak hiszi magát. Hasonlítanak.
Grecsó Zoltán és Simkó Beatrix duója Orfeusz és Eurüdiké mítoszát a mai viszonyok közé helyezi, egészen sajátosan értelmezve át az oly sokszor feldolgozott szerelmi történetet.
MIT TEHETNÉK ÉRTED? Egy téli utazásra csábítalak benneteket, de nem vonattal, nem autóval, hanem HELIKOFFERREL! Útközben talán még Mikulással is találkozhatunk... De ez a kirándulás sok titkot is rejt magában, mert nem csak szépet és jót, de a haramia HEGYI TOLVAJT, vagy az iskolakerülő SEHALL-SELÁT DÖMÖTÖRT is megismerhetjük, és együtt énekelhetünk róluk! Vagy BÓBITA tündérről, meg PANDA MACIról! És boldogan térünk majd haza, hiszen december van, és az év legszebb ünnepeit üljük!
Éppen 50 esztendeje - 1970 májusában - adták ki a Beatles együttes utolsó nagylemezét, a Let It Be-t, mely a zenekar feloszlását is jelentette. Az fél évszázados jubileum alkalmából a világ Top 5 Beatlest játszó zenekara közé sorolt, idén 16 éves magyar THE BLACKBIRDS együttes élő Beatles show műsorát láthatja és hallhatja a közönség a Vígszínházban. A legnépszerűbb Beatles dalok előadásához olyan hazai kiválóságok – és egyben ízig-vérig Beatles rajongó művészek – csatlakoznak, mint CARAMEL, CZUTOR ZOLTÁN és TAKÁTS TAMÁS. A koncert autentikus Beatles hangzást, korabeli hangszereket és felejthetetlen Beatles-érzést ígér!