Ugyan ki tudná összefoglalni, mi mindenről szól a farkasok közt nevelkedett Maugli, az emberek ketrecéből szabadult Bagira, a törvényt bölcsen oktató Balu, a titokzatos Ká, a bosszúra és embervérre szomjas Sír Kán története? Szól a születésről és a halálról, a befogadásról és a kitaszításról, a csapatról és a magányról, a gyerekkor és a kamaszkor varázslatos időszakáról — vagyis mindarról, ami egy \"kölyökkel\" megeshet, akár farkasok, akár emberek között nevelkedik.
Szentpétervár, 1869. A gazdagok és a szegények közötti szakadék egyre szélesedik. Az ország vezetése pompába öltözve hizlalja magát. A pénz, az önzés és a felületesség prioritássá válnak a mindennapi életben. Mocskos és zajos utcák. Minden ház aljában kocsma. Az emeleten bordély. Apák és fiaik vakulásig vodkáznak. Próbálják felejteni, hogy egykor emberek voltak. Anyák és lányaik az emeleten árulják testüket. Erre a világra néz Dosztojevszkij pétervári saroklakásának egyik ablaka. A másikból egy távoli templom tornya látszik.
Eberhard Streul egy színházi kellékes nagy estjéről szóló monológját Parti Nagy Lajos írta át magyar színpadra. Bieder József kellékes előadás után teszi a dolgát: pakol az üres színpadon, s felnézve, váratlanul közönséggel, méghozzá telt házzal találja magát szembe.
Éljük bármelyik életszakaszunkat, legyen a dalunk boldog vagy szomorú, álljunk rivaldafényben, vagy kacsintson ránk az elmúlás, Kosztolányi írásai arra tanítanak, hogy nyitott szívvel, gyermekségünket megőrizve és érzékenyen az élet apró dolgainak költészete iránt, harmonikusabb és derűsebb lehet földi utazásunk...
A zseniális orosz író, Mihail Bulgakov fő műve, A Mester és Margarita az egyetemes irodalomtörténet egyik legkiemelkedőbb, ugyanakkor legrejtélyesebb alkotása. Már a megjelenése sem volt zökkenőmentes: csak a perifériára szorított szerző halála után negyedszázaddal, 1966-67-ben láthatott napvilágot; azóta viszont az egyik legtöbbet olvasott és elemzett irodalmi mű – csak a legnagyobbakkal mérhető, valódi klasszikus alkotás, amelyet filmen és színházban is számtalanszor feldolgoztak.
Ezen a padláson, \"Ég és Föld között\" minden megtörténhet, akárcsak a mesékben. Egy fiatal tudós megszállottan dolgozik szuperintelligens számítógépén, és különféle titokzatos számításokat végez, de nyugalmát és munkáját állandóan megzavarják különféle halandó és halhatatlan lények...
A magyar irodalom egyik legszívbemarkolóbb alkotása, felnőtteket, fiatalokat egyaránt megérint. Közös gondolkodásunk és közbeszédünk része lett a grund, amely a miénk, ahogy Dés-Geszti csupa érzelem, csupa dallam betétdalában éneklik a szereplők. Mindnyájan emlékezünk az einstandolásra, amikor a vörösinges Pásztorok elrabolják Nemecsek kedvenc üveggolyóit, emlékezünk a gittegyletre, a füvészkertre, a csatára a grundon, és Nemecsekre, aki feláldozta magát a grundért és a társaiért. Költészettel és emlékekkel teli hívószavak ezek, amelyeket minden generáció újra-és újra felfedez magának.
Kincses Réka marosvásárhelyi származású, Németországban élő fiatal magyar filmrendező, író, drámaíró. A 2006-ban bemutatott Balkán Bajnok című filmje a 38. Magyar Filmszemle a legjobb dokumentumfilmnek járó díját hozta el. A Pentheszileia Program drámaíróként az első magyarországi bemutatója, melyet ő maga rendez.
A szökésegy ember története az ötvenes évekből, akit 21 évesen egyik napról a másikra politikai okok miatt elfogtak, elítéltek és bebörtönöztek, de ő a jeges áradó Dunán átúszva hazaszökött a várandós szerelméhez. Gérecz Attilát, a fiatal szökevényt elkapták, és ismét bebörtönözték, ahonnan 1956 október 30-án szabadult. Szinte azonnal beállt az utcai szabadságharcosok közé. Néhány nap múlva egy T34-es szovjet harckocsiból leadott gépfegyversorozat ölte meg a Klauzál téren. Gérecz Attila költő a forradalom hősi halottja lett.
A testőr sziporkázó komédia, a legsikeresebb magyar drámaírótól. A Pestiben parádés szereposztásban látható: Kern Andrással, valamint Eszenyi Enikővel és Stohl Andrással, akik most először játszanak együtt.
Tennessee Williams szívszorító darabjának főszereplője, az érzékeny lelkű, gyenge idegzetű, félelmektől gyötrődő Blanche egyetlen bőrönddel érkezik New Orleans külvárosába húgához, Stellához. A látogatás alaposan felforgatja Stella házasságát, és a látszólag finom modorú Blanche mélyen őrzött, iszonyatos titkai is a felszínre kerülnek.
A fiatal Bassanio egy nagyobb összeget kér kölcsön legjobb barátjától, Antoniótól, hogy Belmontba hajózhasson, és megkérhesse a szép és gazdag Portia kezét. Antonio azonban nem tud segíteni barátján, ezért üzletet kötnek Shylockkal, a zsidó uzsorással. Neki egy feltétele van csak: ha Antonio nem tudja időben törleszteni a kölcsönt, akkor kivághat egy font húst a kalmár testéből.
Szepes Mária 1946-ban megjelent regénye néhány hónap után zúzdába került, mint veszedelmes, felforgató irodalom. A kimentett néhány példány azután kézről kézre járt évtizedeken át; tiltott gyümölcsként élvezték azok, kik hozzájuthattak, de a mű így is kultuszregénnyé vált.
Egy királynő. Tizenkét miniszterelnök. Hatvan év. II. Erzsébet királynő a huszadik század és korunk egyik legjelentősebb uralkodónője. Az audienciáin miniszterelnökeit fogadja, Winston Churchillt, Margaret Thatchert, John Majort, vagy éppen David Cameront. Nemcsak a kormányzás nehézségeibe nyerünk betekintést, hanem megismerhetjük korunk egyik legközvetlenebb, legszellemesebb, legmegkapóbb személyiségét és az országát szolgáló minisztereit.
Békésen alvó házaspár egy széles, nagy, hitvesi duplaágyban. Az éjszaka közepén a férfi hirtelen felriad: roppant nyomást érez a mellén. Ez infarktus - gondolja - és akkor itt a vég. S itt a számvetés ideje. Úgy érzi elfecsérelte az egész életét, s szerinte mindennek fő oka a mellette alvó, szuszogó asszony, aki - most is! - ahelyett, hogy vele törődne, édesdeden mosolyog, és feltehetően nagyon kellemes dolgokról álmodik.
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij világhírű krimije egy brutális gyilkosság és az azt követő nyomozás története. Egy lélek vergődése a bűn és a büntetés útvesztőjében: Raszkolnyikov, a Moszkvában tanuló fiatal egyetemista megpróbálja elhitetni magával, hogy joga volt kioltani egy ember életét.
Georges Feydeau egy őrülten vidám univerzum megalkotója. Méltán dicsekedhet azzal, hogy három órán át szakadatlanul kínozza nevetéssel nézőit. A színpadi hatás nagyszerű mérnöke, pontosan megfigyeli az emberi játszmákat, és görbe tükröt tart azoknak.
Az iraki származású színész-írónő katolikus családban nőtt fel az Egyesült Államokban, és először kislányként, majd 1993-ban járt Irakban. Ez a későbbi látogatás olyan mély benyomást gyakorolt rá, hogy a következő tíz évben interjúkat készített, dokumentumokat gyűjtött, hogy 2003-ra megírja leghíresebb darabját, a Fátyol nélkült. A drámában kilenc iraki nő sorsán keresztül fájdalmas hitelességgel, megdöbbentő személyességgel elevenednek meg a háború borzalmai és a férfiak kegyetlenkedései. De ezek a kiszolgáltatott, elnyomott nők a világ bármely pontján élhetnének, akár köztünk is.
Milyen élet vár ránk itt a Földön? Milyen jövője lesz az utódainknak? A Föld tartalékai kimerültek, az éghajlatváltozás megállíthatatlan, és ha nem figyelünk jobban oda a környezetünkre, ha nem szabunk gátat önzésünknek, akkor annak néhány éven belül katasztrofális következményei lesznek.
A Háború és békét Lev Tolsztoj fő művének tekintette, melyet már a korabeli közönség is rajongással fogadott. A regényt övező csodálat a mai napig töretlen. Tolsztoj a szereplőinek sorsát végigkísérve szenvedélyes szerelmeken, tragédiákon, születéseken és halálokon át mutatja fel Kelet és Nyugat, Európa és Oroszország máig változó kapcsolatát.
A Hallgatni akartam című művet az Egy polgár vallomásai harmadik, befejező kötetének szánta Márai, 2013-ig azonban az író hagyatékában, kiadatlanul kallódott. A kéziraton 1950 szerepel befejezés gyanánt, vagyis ez a mű tekinthető Márai első, emigrációban írt, befejezett művének. Az író maga választotta kezdődátuma az Anschluss, Ausztria 1938-ban történt hitleri megszállása, mely történelmi eseménnyel Márai szerint elveszett a klasszikus Európa. A Hallgatni akartam vallomás egy értékvesztett időszakról, egyben pontos rajza a polgári Európának és Magyarországnak, Hegedűs D. Géza felejthetetlen előadásában.
A trónörökös Hamlet apja, a volt király temetésére érkezik haza. Édesanyját friss feleségként, a királlyá előlépett nagybátyja oldalán találja. A gyászból nász lett. Hamlet nem találja a helyét, kérdések, kételyek kínozzák. Kutatni kezd.
Salemben fiatal lányok egy csapata szerelmi bánattól és más érzelmektől fűtve egy tavaszi éjszakán megidézi az ördögöt. Ám ettől valósággal elszabadul a pokol. Egy csapásra a boszorkányság és az ördög elleni kíméletlen harc csatamezejévé változik az addig békés kis település, ahol már senki sincs biztonságban az elvakult boszorkányüldözőktől
Egy elegáns, olasz tengerparti kastélyba kis színházi csapat érkezik: két szövegíró és egy fiatal zeneszerző. Tervük, hogy bejelentik az itt vendégeskedő primadonnának régen várt operettjük elkészültét. Ám a művésznőt jobban leköti az idősödő híres színész, mint a neki szánt operett és az ifjú zeneszerző szerelmes rajongása. A kacér primadonna, a hősszerelmes és a fiatal zeneszerző kínos szerelmi bonyodalmát csak egy drámaíró fortélya oldhatja meg...
Allan Felix, a Játszd újra Sam! főszereplője ugyanaz a gátlásos, esetlen, szemüveges, neorotikus, New York-i művész-értelmiségi, aki Woody Allen filmjeiben újra és újra feltűnik. Allan Felix zsákutcába került az életével; felesége otthagyta, egyedül ül feldúlt manhattani lakásában és kudarcainak okairól töpreng... Fantáziaképeiben mindegyre feltűnik a nagy színész, a kemény, férfias hősöket alakító Humprey Bogart, s Felix mindegyre tőle akarja megtudni a sikeres férfiélet titkát...
Három Isten érkezik egy nagy szegénységben élő városkába, azért, hogy próbára tegyék az emberek jóságát. A próba egyszerű: találniuk kell valakit, aki szállást ad nekik. Az isteneknek azonban csalódniuk kell, mert hosszú útjuk során senki sem akad, aki befogadná a három idegent. Csak egy pénztelen utcalány látja őket szívesen: Sen Te, akit a jótéteményért megajándékoznak, mert abban bíznak, Sen Te példája bebizonyítja majd, hogy jó emberek is élhetnek emberhez méltó életet a Földön. Az ajándék segít Sen Tének talpra állni, de közben az istenek kísérletének alanyává is teszi: kérdés, hogy képes lesz-e jó maradni egy olyan világban, ahol hatalmas a szegénység, és mindenki csak a saját, önző érdekeit tartja szem előtt, vagy tigrissé kell válnia, hogy megvédje magát.
Vizi és Ecsédi találkozott. És itt kezdődött minden. Az ő történetüket írta meg Bereményi Géza és adta elő Cseh Tamás két részletben, két Magyarországon: 1979-ben (Frontátvonulás) valamint 1992-ben (Nyugati pályaudvar). A történetet egybe olvasztotta, és most új köntösbe bújtatva adja elő három fiatal színész: Orosz Ákos, Tóth András és Zoltán Áron. A koncertszínházi előadás teljes mértékben az alkotók műhelymunkája, a szerző dramaturgiai segítsége mellett.
Argan, jómódú párizsi polgár, életét kitölti betegségébe vetett hite. Ez a mánia önzővé és zsarnokká teszi. Csak az orvostudományban hisz; gyógyszerekben, állandó kezelésekben és fiatal feleségében. Azokat, akik mindezekben kételkedni mernek, ellenségnek tekinti. Lányának Angelikának is orvos férjet szán. Ám az ő szíve titokban már másé...
A korabeli elbeszélések, levelek és naplóbejegyzések alapján megírt színmű, Arany János élettörténetén keresztül próbálja közelebb hozni hozzánk a kor nagyjainak szellemiségét. A reformkori emberi kapcsolatok bemutatásával, a március 15-i eseményekhez fűződő hitek megidézésével az előadás választ keres arra, hogy mi közünk van ma a 19. század gondolatiságához.
A Kvartett panelházaspárjának rutinos mindennapjait különös esemény zavarja meg: egy Amerikából érkező idegen kopogtat be hozzájuk, s azt hajtogatja, hogy a családfő, az Öreg mentette meg az életét ’56-ban, hisz ő figyelmeztette a forradalom után sejthető számonkérésekre.
Navarra királya és kísérete megfogadják, hogy életüket három évig a tanulásnak szentelik, és minden földi élvezetet, szerelmet megvonnak maguktól. Naná, hogy még aznap a városba érkezik a francia királylány és három udvarhölgye. Naná, hogy rögtön felborítják a jól kieszelt tervet.
„Csak az van, amire emlékszünk. Amit elfelejtünk, az nincs többet, eltűnik a világból.”
A Máglya a Ceaușescu bukása utáni élet visszásságait láttatja a kis kamasz lány, Emma szemén keresztül. A kislány egyszerre vesztette el szüleit és otthonát. Varázslatos nagyanyja veszi magához. Emma a szülők és a nagyszülők régóta cipelt terheivel küzd meg lelki szabadságáért. Ehhez azonban családja múltját kell tisztán látnia. De vajon mihez kezd az ember a múltjával, amikor egy ország felszabadul?
A bravúros vígjáték főhőse az éles nyelvű, nyers modorú Kata, aki mindenkit elmar maga mellől, így nem sok reménye van a házasságra. Ám mégis akad egy elszánt férfi, Petruchio, aki vállalkozik Kata megszelídítésere... De vajon hogyan lehet megszelídíteni egy makacs, kezelhetetlen, öntörvényű nőt, aki hallani sem akar a férfiról?
Shakespeare remekművének szellemessége, játékos virtuozitása új életre kel Varró Dániel költő új fordításában.
Hadar Galron sok humorral fűszerezett, megrendítően szép története egy női fürdőben játszódik, egy mikvében. A mikve rituális fürdő, ahol havonta egyszer az asszonyok megmerítkeznek, hogy megtisztuljanak, és újra érintkezhessenek férjükkel. A dráma szereplői különböző életkorú nők, akiket vallási szabályok kötnek, és különféle társadalmi és családi szerepekben egy férfiuralta világban küzdenek elfogadásukért, szabadságukért, jogaikért, s ha kell lázadnak is. Hadar Galron kortárs izraeli drámaíró 2004-ben írta a Mikvét, melyet azóta a világ számos pontján bemutattak. A magyarországi ősbemutatót Michal Dočekal, a prágai Nemzeti Színház igazgatója rendezi.
„József Attila az őrület erejével, egy-egy szavával néha mélyebbre nyúlt, mint bárki más előtte” – írja róla naplójában Márai Sándor. Ebből a mélységből merít Vecsei H. Miklós önálló estje, innen próbálja megmutatni a költő életútját, szerelmeit és versrészleteit – nem messze a rakodópart alsó kövétől.
Grecsó Zoltán és Simkó Beatrix duója Orfeusz és Eurüdiké mítoszát a mai viszonyok közé helyezi, egészen sajátosan értelmezve át az oly sokszor feldolgozott szerelmi történetet.
Dorothyt, a kansasi lányt és kutyusát, Totót hatalmas tornádó ragadja el. Egy csodás, ismeretlen helyen, Manóföldön ébred fel. A manók ujjongva fogadják, hogy végre megszabadította őket a gonosz keleti boszorkánytól. Glinda, a jótündér megajándékozza Dorothyt a gonosz boszorkány varázserejű rubinpiros cipellőjével...
Bartis Attila, a nagysikerű Romlás után, a Vígszínház számára egy újabb felkavaró, kíméletlen történetet írt. A színház világában játszódó színdarab tele van súlyos titkokkal, fájdalmas, lappangó hazugságokkal, ahogy a szerepeket játszó színészek magánélete is. Az írórendező János az általa írt dráma bemutatójára készül. Az intenzív munka lázában szinte észrevétlenül keveredik az élet és a színpadi lét, a magánélet és az ötvenes évek borzalmai – a hazugság és a valóság között vékony a határ. Ki kit árult el – a múlt senkit sem hagy nyugodni.
Egy nagyváros lakótelepén élő családanya bélyegek és matricák formájában hatalmas nyereményt nyer, melyet csak akkor tud levásárolni, ha már mindet füzetekbe ragasztotta. A boldog asszony meghívja testvéreit, sógornőit, szomszédait egy „ragasztó-partira”, ahol a felajzott asszonyok ragasztanak, beszélgetnek, panaszkodnak, miközben elfojtott indulatok szabadulnak fel, sorsok titkaira derül fény, és váratlan látogatók érkeznek.
Szent Iván éjjele egy hatalmas házibuli, ahová mindannyian hivatalosak vagyunk. Azért jövünk el, hogy a vágyainknak engedelmeskedjünk. De mi történik, amikor ezen a bolondos estén, mikor a hold sem nyújt világosságot, minden érzésünk irányt téveszt? Mintha láthatatlan lények packáznának velünk.
Három pár, egy vidéki nyaraló, Szent Iván éji őrület – na és persze Woody Allen utánozhatatlan humora. Alekszandr Bargman, a nagyszerű orosz rendező sajátos stílusban és játékos nagyvonalúsággal állít elénk váratlanul merész fordulatokba hajló helyzeteket. Elszabadulnak az érzelmek – Woody Allen varázsütésére, egy igazán szellemes és fülledt erotikájú színházi estét ígérve. Mert \"a szex oldja a feszültséget, a szerelem pedig okozza\".
A Találkozás katartikus, múlttal szembesítő műalkotás, egy fiatalember és egy asszony szenvedéstörténete, amelyben a két főszereplő az emberi lélek legmélyebb rétegeibe ás le, és a világ legszebb szerelmes történetét mesélik el Nádas és a színház univerzális nyelvén. A két főszereplő találkozásának célja azonban nemcsak a múlt önkínzó felidézése, a tragédia újraélése, hanem a feloldozás és a megbékélés gesztusa is.
New York. Téli nap. Willem telefonja csörög, az anya hívja, haza kell menni, az öccse meghalt. Utazás. Vissza a régi otthonba. Megérkezés Amsterdamba. Willem úgy dönt, hogy levelet ír halott öccsének. Megrohanják az emlékek. Az elhagyott szerelem. A másságából fakadó életút. Miközben levelét fogalmazza, újra kell gondolnia eddigi életét és kapcsolatát rideg, elutasító családjával. Rádöbben, hogy érzelmei-vonzalmai hová vezetik őt. Willem szerepében a nagyszerű fiatal színészt, Józan Lászlót láthatják majd. Nagy örömünkre szolgál, hogy Szabó Istvánt – az Oscar díjas filmrendezőt – aki jó ideje nem dolgozott színházban, sikerült megnyernünk ennek a különleges atmoszférájú, nagyon személyes előadásnak a rendezésére.
Mulatságos helyzetek, humoros baklövések, és egy klasszikus \"csonka család\" körül forog minden ezen az estén. Helyszínünk Efezosz, egy nyüzsgő nagyváros. Két idegen bolyong utcáin: a Szirakúzából érkezett Antipholus, és hű társa, Dromio. Nem is sejtik, hogy Efezosznak is van saját Antipholusa és Dromiója: rég elvesztett ikertestvérei a két látogatónak. A párosok hamarosan összecserélődnek, Antipholusok és Dromiók a téboly határán próbálnak rájönni, mi történik velük.
Toldi Miklós a hősiesség és a bátorság, a kitartás és a hűség, a becsület és az emberség példaképe. Arany János elbeszélő költeménye, a magyar irodalom klasszikus remekműve 1846-ban született a Kisfaludy Társaság pályázati felhívására. Toldi Nagy Lajos király nagy erejű vitéze volt, kinek emlékét sok legenda őrizte.
A gonosz Paca cár tele akarja pacázni a világot, a Partvis Attila vezette barbár takarítók pedig szélsőséges tisztasággal fenyegetik a Maszat-hegyen túli népet. A harmadik á-s Muhi Andrisnak meg kell mentenie a Maszat birodalom lakóit és köztük a legmaszatosabbat, Jankát. A végső csata előtt Andrisnak hülye pofát vágva sikerül átjutnia Badarországon, ellenáll a Babaarcú Démon csábításának és beveti Lecsöppenő Kecsöp Benőt... Nagy öröm, hogy a Vígszínház háziszerzőjének, Presser Gábornak a művét vadonatúj dalokkal kiegészülve, új átiratban a Pesti Színház mutatja be. A népszerű, játékos humorral és bravúros technikával verselő Varró Dániel nagysikerű meseregénye egy fiatal, végzős rendezőhallgató diplomarendezéseként kerül színpadra.
Egy 90 éves Auschwitz-Birkenau-túlélő és egy fiatal táncosnő duettje. Éva szenvedélyes öröm-kereső, Emese folyton mindenkit meg akar váltani. Éva nem szokott búcsúzkodni, Emese szeret hazajönni. Közös anyanyelvük a tánc. Éva az utolsó tanúk egyike. Gondosan megőrzött fiatalkori ruháit mintha csak Emesére szabták volna. Emese magas, Éva még mindig magasnak hiszi magát. Hasonlítanak.