Ugyan ki tudná összefoglalni, mi mindenről szól a farkasok közt nevelkedett Maugli, az emberek ketrecéből szabadult Bagira, a törvényt bölcsen oktató Balu, a titokzatos Ká, a bosszúra és embervérre szomjas Sír Kán története? Szól a születésről és a halálról, a befogadásról és a kitaszításról, a csapatról és a magányról, a gyerekkor és a kamaszkor varázslatos időszakáról — vagyis mindarról, ami egy \"kölyökkel\" megeshet, akár farkasok, akár emberek között nevelkedik.
A magyar irodalom egyik legszívbemarkolóbb alkotása, felnőtteket, fiatalokat egyaránt megérint. Közös gondolkodásunk és közbeszédünk része lett a grund, amely a miénk, ahogy Dés-Geszti csupa érzelem, csupa dallam betétdalában éneklik a szereplők. Mindnyájan emlékezünk az einstandolásra, amikor a vörösinges Pásztorok elrabolják Nemecsek kedvenc üveggolyóit, emlékezünk a gittegyletre, a füvészkertre, a csatára a grundon, és Nemecsekre, aki feláldozta magát a grundért és a társaiért. Költészettel és emlékekkel teli hívószavak ezek, amelyeket minden generáció újra-és újra felfedez magának.
Ezen a padláson, \"Ég és Föld között\" minden megtörténhet, akárcsak a mesékben. Egy fiatal tudós megszállottan dolgozik szuperintelligens számítógépén, és különféle titokzatos számításokat végez, de nyugalmát és munkáját állandóan megzavarják különféle halandó és halhatatlan lények...
Dorothyt, a kansasi lányt és kutyusát, Totót hatalmas tornádó ragadja el. Egy csodás, ismeretlen helyen, Manóföldön ébred fel. A manók ujjongva fogadják, hogy végre megszabadította őket a gonosz keleti boszorkánytól. Glinda, a jótündér megajándékozza Dorothyt a gonosz boszorkány varázserejű rubinpiros cipellőjével...
Halász Judit az új CD-jén a családi ünnepekről énekel: az anyák napjáról, a nagymama neve napjáról, az első iskolai nap izgalmáról, a karácsonyról, a közös utazásról, de még kedvenc otthoni állataink születésnapjáról is. Meg arról is, hogy milyen is három testvér között a középsőnek lenni...
A gonosz Paca cár tele akarja pacázni a világot, a Partvis Attila vezette barbár takarítók pedig szélsőséges tisztasággal fenyegetik a Maszat-hegyen túli népet. A harmadik á-s Muhi Andrisnak meg kell mentenie a Maszat birodalom lakóit és köztük a legmaszatosabbat, Jankát. A végső csata előtt Andrisnak hülye pofát vágva sikerül átjutnia Badarországon, ellenáll a Babaarcú Démon csábításának és beveti Lecsöppenő Kecsöp Benőt... Nagy öröm, hogy a Vígszínház háziszerzőjének, Presser Gábornak a művét vadonatúj dalokkal kiegészülve, új átiratban a Pesti Színház mutatja be. A népszerű, játékos humorral és bravúros technikával verselő Varró Dániel nagysikerű meseregénye egy fiatal, végzős rendezőhallgató diplomarendezéseként kerül színpadra.