A trónörökös Hamlet apja, a volt király temetésére érkezik haza. Édesanyját friss feleségként, a királlyá előlépett nagybátyja oldalán találja. A gyászból nász lett. Hamlet nem találja a helyét, kérdések, kételyek kínozzák. Kutatni kezd.
A Háború és békét Lev Tolsztoj fő művének tekintette, melyet már a korabeli közönség is rajongással fogadott. A regényt övező csodálat a mai napig töretlen. Tolsztoj a szereplőinek sorsát végigkísérve szenvedélyes szerelmeken, tragédiákon, születéseken és halálokon át mutatja fel Kelet és Nyugat, Európa és Oroszország máig változó kapcsolatát.
Georges Feydeau egy őrülten vidám univerzum megalkotója. Méltán dicsekedhet azzal, hogy három órán át szakadatlanul kínozza nevetéssel nézőit. A színpadi hatás nagyszerű mérnöke, pontosan megfigyeli az emberi játszmákat, és görbe tükröt tart azoknak.
Navarra királya és kísérete megfogadják, hogy életüket három évig a tanulásnak szentelik, és minden földi élvezetet, szerelmet megvonnak maguktól. Naná, hogy még aznap a városba érkezik a francia királylány és három udvarhölgye. Naná, hogy rögtön felborítják a jól kieszelt tervet.
Az Ekdal család szűkösen, de boldogan éli mindennapjait. Megérkezik a család rég nem látott jó barátja, az egykori üzlettárs, és a harmóniának hamarosan nyoma sem marad. Az ifjúkori ballépést már nem lehet meg nem történtté tenni. Fény derül a múltra. Ibsen egyik legszebb, legmegrendítőbb és legszemélyesebb történetét Marton László állítja színpadra, aki külföldön, angol nyelven már nagy sikerrel megrendezte A vadkacsát, és megkapta érte az Irish Times legjobb rendezőnek járó díját.
Szentpétervár, 1869. A gazdagok és a szegények közötti szakadék egyre szélesedik. Az ország vezetése pompába öltözve hizlalja magát. A pénz, az önzés és a felületesség prioritássá válnak a mindennapi életben. Mocskos és zajos utcák. Minden ház aljában kocsma. Az emeleten bordély. Apák és fiaik vakulásig vodkáznak. Próbálják felejteni, hogy egykor emberek voltak. Anyák és lányaik az emeleten árulják testüket. Erre a világra néz Dosztojevszkij pétervári saroklakásának egyik ablaka. A másikból egy távoli templom tornya látszik.
A korabeli elbeszélések, levelek és naplóbejegyzések alapján megírt színmű, Arany János élettörténetén keresztül próbálja közelebb hozni hozzánk a kor nagyjainak szellemiségét. A reformkori emberi kapcsolatok bemutatásával, a március 15-i eseményekhez fűződő hitek megidézésével az előadás választ keres arra, hogy mi közünk van ma a 19. század gondolatiságához.
„Csak az van, amire emlékszünk. Amit elfelejtünk, az nincs többet, eltűnik a világból.”
A Máglya a Ceaușescu bukása utáni élet visszásságait láttatja a kis kamasz lány, Emma szemén keresztül. A kislány egyszerre vesztette el szüleit és otthonát. Varázslatos nagyanyja veszi magához. Emma a szülők és a nagyszülők régóta cipelt terheivel küzd meg lelki szabadságáért. Ehhez azonban családja múltját kell tisztán látnia. De vajon mihez kezd az ember a múltjával, amikor egy ország felszabadul?
„József Attila az őrület erejével, egy-egy szavával néha mélyebbre nyúlt, mint bárki más előtte” – írja róla naplójában Márai Sándor. Ebből a mélységből merít Vecsei H. Miklós önálló estje, innen próbálja megmutatni a költő életútját, szerelmeit és versrészleteit – nem messze a rakodópart alsó kövétől. Bemutató október 7-én a Házi Színpadon!