Először mutattuk be a Kabarét a Vígszínházban

2021. 10. 04.

A Vígszínház 125 éves történetében először mutattuk be Joe Masteroff, John Kander és Fred Ebb világhírű musicaljét, a Kabarét. Az előadás a füstös, fülledt, de magával ragadó harmincas évekbeli berlini éjszakába vezet minket, a mámor, a leplezetlen vágyak és a határtalan szenvedélyek birodalmába. Az eseményekre azonban sötét árnyat vet a történelem, az emberek mindennapjaiba szinte észrevétlenül bekúszik a terror és az embertelenség. A látványos, népszerű slágerekkel teli zenés produkciót Béres Attila rendezte, Sally Bowles szerepében október 9-én Szilágyi Csenge, október 10-én Dobó Enikő debütált. Főbb szerepekben Seress Zoltán, Kern András, Igó Éva, Brasch Bence és Horváth Szabolcs lép színpadra.

A Kabarét 55 éve mutatták be a Broadwayn, alapjául John Van Druten I am a camera című színpadi műve és Christopher Isherwood novellái szolgáltak. A nyolc Oscar-díjat nyert filmváltozat 1972-ben készült el Bob Fosse rendezésében, Liza Minnellivel a főszerepben.

A történet Berlinben játszódik az 1930-as évek elején, a weimari köztársaság végnapjaiban. A német főváros igazi világváros, ahol minden megtörténhet és meg is történik. Hontalan kalandorok, a vágy, a remény és a szabadság megszállottjai adnak itt egymásnak találkozót. A város sötét szívében egy ócska lokál, a Kék Angyal mulató falatnyi színpadán estéről estére föllép a sikerre mohón áhítozó, extravagáns énekesnő, Sally Bowles, aki Amerikából vetődött ide. A véletlen sodorja őt össze a fiatal, ambiciózus írójelölttel, Cliff Bradshawval, és egymásba szeretnek. A szerelem rátalál a panziótulajdonosnő Schneider kisasszonyra, és örökké hű lovagjára, Schultz úrra, a zöldség-kiskereskedőre is. Az élet még csodálatos, még béke van, azonban a történelmi események fordulatot vesznek.

A vígszínházi változatot Vörös Róbert dramaturggal a rendező, Béres Attila készítette, a monumentális díszlet Cziegler Balázs, a pazar jelmezek Tihanyi Ildi munkája. „Úgy gondolom, a Kabaré minden korban felkiáltójelként, figyelmeztetésként kell, hogy az alkotók és a nézők útjába kerüljön. Miközben a Kék Angyalban a szabadságtól a szabadosság felé haladunk – mely megengedhető művészi vétek –, a külső világ a szabadságból a totalitárius rendszer felé veszi útját. Nagyon komoly énkereső történet ez, amelynek középpontjában egy csodálatos nő önmagát, a hivatását, szerelmét keresi. Ám a történelmi események határt szabnak a szerelemnek, a szabadságnak, a művészeteknek, és végül senki sem tud kiteljesedni. Az előadás legfontosabb szimbóluma egy vonat, amelyre fel lehet szállni, alá lehet ugrani, vagy itt is lehet maradni... Hogy ki mit választ és miért, erről szól a Kabaré” – emeli ki Béres Attila.

Egy örökérvényű történet, melynek középpontjában Sally Bowles, a Kék Angyal énekesnője áll, aki kint és bent is az útját keresi: nemcsak színésznő, hanem szerelmes, boldog ember is akar lenni mindenáron, és még akkor sem mond le az álmairól, amikor már katonák járnak Berlin utcáin. Személyes útkeresések, melyeket eltipornak a történelmi események – Kabaré a Vígszínházban október 9-én, 10-én, 21-én és 22-én.

Novemberi előadások:
2021. november 3., 11., 27., 28.

További információ, jegyek: vigszinhaz.hu/Kabare

Kabaré
Vígszínház

KONFERANSZIÉ, a Kék Angyal mulató művésze Seress Zoltán
SALLY BOWLES, a Kék Angyal első számú vendégénekesnője Szilágyi Csenge / Dobó Enikő
FRAULEIN SCHNIEDER, panziótulajdonos Igó Éva
HERR SCHULTZ, zöldség-gyümölcs kereskedő Kern András
CLIFFORD BRADSHAW, ír születésű amerikai író Brasch Bence
ERNST LUDWIG, berlini őslakos Horváth Szabolcs
FRAULEIN KOST, konzumnő Bach Kata / Rudolf Szonja
BOBBY, a mulató pincére Csapó Attila
MADAME MIRELLE, regényíró Gilicze Márta
HELGA, táncoslány, friss tehetség a Kék Angyalban Rimár Izabella / Rudolf Szonja
GAZDAG, ELEGÁNS ÚR, az UFA producere Dengyel Iván
FIATAL POLITIKUS Kovács Olivér
KISFIÚ Chater Áron

Berlini lakosok, a bár vendégei Rátonyi Gábor, Szelényi Katalin, Viszt Attila

Valamint: Adamovich Ferenc, Bálint Barna, Bársony Szandra, Biczó Anna, Birta Márton, Drahota Albert, Eöry Mónika, Fehér Laura, Hajdu Ádám, Harangozó Boglárka, Harmat Noémi, Kelemen Krisztián, Kiss Eszter, Koller Nikolett, Kolozsvári Ádám, Kondorosi Nikolett, Kuczora Ákos, Magyar Lili, Misik Renáta, Nagy Lili Anna, Ónodi Tibor, Orosz Gergő, Perger Mátyás, Szabó András, Szabó Renáta, Szakács Richárd, Tóth Arnold, Tóth Brigitta, Viola Péter

Kórus: Czigány Judit, Karányi Péter, Mráz Nikolett, Zajkás Boldizsár

Zenészek: Balázs Tamás, Bali Gabriella, Bartek Zsolt, Betterman Jákob, Betterman Rebeka, Bodon Bence, Dörnyei Szabolcs, Gombár Anikó, Gyányi Tamás, Hlasznyi Ádám, Hosszú Kristóf, Hotzi Mátyás, Kéringer Dávid, Kiss-Varga Roberta Izabella, Kiss Vilmos Tibor, Kolozsvári Erik, Kovács Tamás, Kurucz Levente, Kutyifa Gergő, Losonci Luca, Mihályfi Márk, Rónai Gábor, Sándor Mátyás, Simonics Viktória, Standovár Mátyás, Szép András, Tóth Ágnes, Tiborcz Balázs László, Tubuly Roland, Zsótér Zita

Súgó: GÁL TÜNDE
Ügyelők: WIESMEYER ERIK, RÖTHLER BALÁZS
A rendező munkatársa: PATKÓS GERGŐ
Koreográfus-asszisztens: KISS ESZTER
Díszlet: CZIEGLER BALÁZS
Jelmez: TIHANYI ILDI
Koreográfus: BARTA DÓRA
Világítás: CSONTOS BALÁZS
Dramaturg: VÖRÖS RÓBERT

Zenei vezető, karmester: MESTER DÁVID

Rendező: BÉRES ATTILA