Bertolt Brecht

Jóembert keresünk

Rendező: Michal Dočekal

zenés színmű két részben

Fordította: Térey János és Kovács Krisztina

Bemutató: 2012. október 13.

(19.00 órás kezdés esetén az előadás várható befejezésének ideje 22.00)

Az előadás a XIII. Pécsi Országos Színházi Találkozón elnyerte a Legjobb előadás díját, Eszenyi Enikőt pedig a Legjobb női főszereplőnek járó díjjal jutalmazta a szakmai zsűri és a közönségzsűri is.

Három Isten érkezik egy nagy szegénységben élő városkába, azért, hogy próbára tegyék az emberek jóságát. A próba egyszerű: találniuk kell valakit, aki szállást ad nekik. Az isteneknek azonban csalódniuk kell, mert hosszú útjuk során senki sem akad, aki befogadná a három idegent. Csak egy pénztelen utcalány látja őket szívesen: Sen Te, akit a jótéteményért megajándékoznak, mert abban bíznak, Sen Te példája bebizonyítja majd, hogy jó emberek is élhetnek emberhez méltó életet a Földön. Az ajándék segít Sen Tének talpra állni, de közben az istenek kísérletének alanyává is teszi: kérdés, hogy képes lesz-e jó maradni egy olyan világban, ahol hatalmas a szegénység, és mindenki csak a saját, önző érdekeit tartja szem előtt, vagy tigrissé kell válnia, hogy megvédje magát.

Brecht, rendkívüli színházi elme. Szenvedélyes, formabontó író, aki mindig kivételes érzékenységgel, sok humorral és nagy drámai erővel ábrázolja a gazdasági és társadalmi problémáknak kiszolgáltatott emberi lélek esendőségét. A Jóembert keresünk című darabja megrendítően szép vallomás a jóságról, a csodavárásról, az emberi nagyságról és gyarlóságról.

Az előadás rendezője Michal Dočekal, a prágai Nemzeti Színház igazgatója, aki korábban a nagysikerű Mikvét rendezte a Pesti Színházban. Michal Dočekal ezúttal is nagyszerű, tehetséges és Európa-szerte elismert alkotótársakat választott magának: a cseh Martin Chocholoušek díszlettervezőt és Kateřina Štefková jelmeztervezőt, Michal Novinski zeneszerzőt és Horváth Csaba koreográfust.

A Vígszínház előadása látvány- és hangzásvilágában valamint játékstílusában új utakat keres, merész formákat követ.

Térey János
Térey János 21 évesen jelentkezett első verseskötetével. Ma az egyik legfontosabb kortárs költőként tartjuk számon, aki fiatal kora ellenére már próza- és drámaíróként, műfordítóként is jelentős életművet tudhat magáénak. Közel 20 kötete – amelyek közül több idegen nyelven is megjelent – és számos rangos díj jelzi ezt az elképesztően termékeny, gazdag és szerteágazó pályát.

Támogató:

Kórus: Bajnóczi Gábor, Bazsinka Levente, Bazsinka Mihály, Bozó Tamás, Hiller Balázs, Komesz Zsolt, Kovács Álmos, Kurcz Ádám, Németh Bence, Nényei Pál, Papucsek József, Rácz Lőrinc, Steinbach Ágoston, Subai Géza, Tamás Benedek, Vecsei H. Miklós, Viszt Attila, Zrínyi-Gál Tamás

Táncosok: Bálint Barna, György László, Kása Kelemen, Kovács Tamás, Latabár Kálmán, Lugosi Fábián, Nagy Péter, Vida Gábor

Díszlet: MARTIN CHOCHOLOUŠEK
Jelmez: KATEŘINA ŠTEFKOVÁ
Zene: PAUL DESSAU
Zenei vezető: MICHAL NOVINSKI
Zenei munkatárs: FURÁK PÉTER
Hangdrum: SOÓS ARNOLD
Zongora: FURÁK PÉTER, NAGY SZABOLCS
Korrepetitor: TERMES RITA
Koreográfia: HORVÁTH CSABA
Dramaturg: KOVÁCS KRISZTINA
Szcenika: KRISZTIÁNI ISTVÁN
Világítás: CSONTOS BALÁZS
Animáció: FRANTIŠEK PECHÁČEK
Tolmács: KORPICS GERTRÚD
Súgó: GÁL TÜNDE
Ügyelő: WIESMEYER ERIK
A rendező munkatársa: FRIGYESI ESZTER, RUJSZ EDIT, SZABÓ G. LÁSZLÓ