Börcsök Enikő

Me­ző­tú­ron szü­le­tett. 1987-től 1991-ig a Szín­ház- és Film­mű­vé­sze­ti Fő­is­ko­la di­ák­ja­ként ta­nult, Mar­ton Lász­ló osz­tá­lyá­ban. A dip­lo­ma meg­szer­zé­se után 1991-től 1994-ig a Ka­pos­vá­ri Csiky Ger­gely Szín­ház­ban ját­szott, 1994 ősze óta pedig a Víg­szín­ház tár­su­la­tá­nak tagja. Közel száz szín­há­zi elő­adás és két tucat film-, il­let­ve té­vé­sze­rep köt­he­tő a ne­vé­hez. Az utób­bi évek­ben ren­de­ző­ként is le­tet­te név­je­gyét, emel­lett pedig a Szín­ház- és Film­mű­vé­sze­ti Egye­tem ok­ta­tó­ja, egyik osz­tály­ve­ze­tő ta­ná­ra. 2000 óta a MASZK Or­szá­gos Szí­nész­egye­sü­let el­nök­sé­gi tagja.

Az el­múlt év­ti­ze­dek alatt Bör­csök Enikő a ma­gyar szín­ját­szás egyik leg­meg­ha­tá­ro­zóbb szí­nész egyé­ni­sé­gé­vé érett. Ezt bi­zo­nyít­ja szá­mos díja és el­is­me­ré­se, me­lyek­kel a szak­ma ju­tal­maz­ta. Pél­da­ként fel­so­rol­ha­tó, hogy már III. éves fő­is­ko­lás ko­rá­ban a ber­li­ni fesz­ti­vá­lon el­nyer­te a leg­jobb női ala­kí­tá­sért járó díjat.

Rend­kí­vü­li te­het­sé­gét víg­szín­há­zi si­ke­rei is iga­zol­ják: a Macs­ka­já­ték Egér­ké­je, a Mág­nás Miska Mar­csa sze­re­pe, a Do­bar­dan­ban, a Fa­ust­ban és a Só­gor­nők­ben nyúj­tott ala­kí­tá­sai, Az Iglic cím­sze­re­pe, a Tóték Tóth­né­ja, a Ló­vá­tett lo­va­gok Fran­cia ki­rály­lá­nya. Em­lé­ke­ze­tes ala­kí­tást nyúj­tott a Cse­lé­dek­ben Claire-ként, a A sze­csu­á­ni jó­lé­lek­ben Sen Te/Sui Ta-ként, a Lear ki­rály­ban Gon­er­ill­ként, a Nya­ra­lók­ban Var­va­ra­ként, A ka­u­ká­zu­si kré­ta­kör­ben Ac­da­ként, a Min­dent anyám­ról Ma­nu­e­l­ája­ként, az Egy csók és más semmi Dühös nő­je­ként és az Au­gusz­tus Ok­la­ho­má­ban Bar­ba­ra sze­re­pé­ben. A Rómeó és Júlia kot­nye­les daj­ká­ja­ként és a Mak­ran­cos Kata cím­sze­rep­lő­je­ként kü­lön­le­ges hu­mo­rá­val szi­por­ká­zik Shakes­peare ko­mi­kus je­le­ne­te­i­ben. Az utób­bi idő­szak­ban kor­társ ma­gyar és kül­föl­di drá­mák fő­sze­re­pe­i­ben csil­log­tat­ta meg kü­lön­le­ges te­het­sé­gét és hu­mo­rát: Az öl­dök­lés is­te­né­ben, a Mik­vé­ben, az Át­uta­zók­ban, a Só­gor­nők­ben a Téli uta­zás­ban, a Príma kör­nyék­ben, a Kvar­tett­ben és a Hon­de­rű­ben.

Ala­kí­tá­sa­it min­dig ugyan­az a ben­ső­sé­ges őszin­te­ség, já­té­kos vir­tu­o­zi­tás és bra­vú­ros rit­mus­ér­zék jel­lem­zi. Min­den sze­re­pén átüt a szí­nész­nő csí­pős, fa­nyar hu­mo­ra, mély élet­ta­pasz­ta­la­ta és a szín­ház, il­let­ve a játék örök sze­re­te­te. A szí­nész­nő cso­dá­la­tos drá­mai ere­jét több elő­adás­ban is meg­cso­dál­hat­tuk, ame­lyek­ben szív­be­mar­ko­ló ala­kí­tást nyúj­tott. A fel­szí­nen szi­kár, erős nőt mutat, aki belül gyöt­rő tit­ko­kat rejt, csak apró gesz­tu­sai árul­kod­nak arról, hogy va­ló­já­ban mennyi­re tö­ré­keny, bi­zony­ta­lan és ki­szol­gál­ta­tott nő.

Ki­emel­ke­dő szí­né­szi tel­je­sít­mé­nyét a Víg­szín­ház 1997-ben Var­sá­nyi Irén-em­lék­gyű­rű­vel, hat al­ka­lom­mal (1997, 2000, 2002, 2009, 2015, 2016) Ajtay An­dor-em­lék­díj­jal, három al­ka­lom­mal pedig Rutt­kai Éva-em­lék­gyű­rű­vel is­mer­te el (1998, 2000, 2005). 1998-ban Já­szai Ma­ri-dí­jat ka­pott. A Pasz­port című film­ben nyúj­tott ala­kí­tá­sá­ért 2001-ben a 32. Ma­gyar Film­szem­le Leg­jobb Női Ala­kí­tás díját kapta. A 2005-ös V. POSZT-on a Leg­jobb Női Fő­sze­rep­lő díját nyer­te el Scri­be Ad­ri­en­ne című da­rab­já­ban nyúj­tott ala­kí­tá­sá­ért, ugyan­ezen évben Ér­de­mes mű­vésszé vá­lasz­tot­ták. 2007-ben a Happy Art Fesz­ti­vál Co­lomb­ina-dí­ját kapta a Leg­jobb Női Ala­kí­tá­sért, va­la­mint neki ítél­ték a Roboz Im­re-dí­jat is. A 2009-es IX. POSZT-on a Leg­jobb Női Epi­zód­sze­rep­lő­nek vá­lasz­tot­ták Tracy Letts Au­gusz­tus Ok­la­ho­má­ban című da­rab­já­ban nyúj­tott ki­emel­ke­dő já­té­ká­ért. Ugyan­ez az ala­kí­tás hozta meg szá­má­ra a 2008/2009-es Szí­ni­kri­ti­ku­sok Díját is. 2013-ban ki­emel­ke­dő kö­zös­sé­gi- és mű­vé­szi mun­ká­já­ért Bu­da­pes­tért díjat ka­pott, 2015-től örö­kös tag a Hal­ha­tat­la­nok Tár­su­la­tá­ban, va­la­mint ugyan­ezen évben meg­kap­ta a Prima díjat, il­let­ve a leg­jobb női epi­zód­ala­kí­tás díját a Ma­gyar Film­kri­ti­ku­sok­tól a Szer­dai gye­rek­ben ját­szott sze­re­pé­ért. 2018-ban el­nyer­te a Ki­vá­ló mű­vész címet.

• Já­szai Ma­ri-díj (1998)
• Ér­de­mes Mű­vész (2005)
• Ki­vá­ló Mű­vész (2018)
• Ajtay An­dor-em­lék­díj (1997, 2000, 2002, 2009, 2015, 2016)
• Var­sá­nyi Irén-em­lék­gyű­rű (1997)
• Rutt­kai Éva-em­lék­gyű­rű (1998, 2000, 2005)
• Har­sá­nyi Zsolt-díj (2004)
• Roboz Imre Mű­vé­sze­ti Em­lék­díj (2007)
• 32. Ma­gyar Film­szem­le, leg­jobb női ala­kí­tás (Passz­port) (2001)
• V. POSZT: Leg­jobb női fő­sze­rep­lő Scri­be Ad­ri­en­ne című da­rab­já­ban (2005)
• Happy Art Fesz­ti­val, Co­lomb­ina díj, leg­jobb dői ala­kí­tás (PRAH című elő­adás, Rad­nó­ti Szín­ház, Bu­da­pest) (2007)
• IX. Pécsi Or­szá­gos Szín­há­zi Ta­lál­ko­zó, Leg­jobb női epi­zód­sze­rep­lő, Tracy Letts Au­gusz­tus Ok­la­ho­má­ban című da­rab­já­ban (2009)
• Szí­ni­kri­ti­ku­sok Díja 2008/2009. A leg­jobb női mel­lék­sze­rep­lő, Tracy Letts Au­gusz­tus Ok­la­ho­má­ban című da­rab­já­ban (2009)
• Bu­da­pes­tért díj (2013)
• Az év szink­ron­hang­ja (2014)
• Örö­kös Tag a Hal­ha­tat­la­nok Tár­su­la­tá­ban (2015)
• Prima díj (2015)
• Ma­gyar Film­kri­ti­ku­sok Díja: leg­jobb női epi­zód­ala­kí­tás (Szer­dai gye­rek) (2015)

Vá­lo­ga­tott szín­há­zi sze­re­pei 

• Mo­li­é­re: Mi­zant­róp (Ce­li­mé­ne)
• Kál­mán: Csár­dás­ki­rály­nő (Stázi)
• Shakes­peare: Rómeó és Júlia (Júlia)
• Buch­ner: Woy­zeck (Marie)
• Kosz­to­lá­nyi: Néró, a véres költő (Pop­pa­ea)
• Brecht: Kol­dus­ope­ra (Polly)
• Bar­ker: Je­le­ne­tek egy ki­vég­zés­ről (Sup­por­ta)
• Ör­kény: Tóték (Ma­ris­ka)
• Már­quez: Száz év ma­gány (Ur­su­la)
• Brecht: Baal (Emily)
• Ör­kény: Macs­ka­já­ték (Egér­ke)
• Szo­mory: Her­me­lin (Tör­des Sári, Mal­tinsz­ky Manci)
• Szir­mai: Mág­nás Miska (Mar­csa)
• Cse­hov: Iva­nov (Ba­bakina)
• Cse­hov: La­ko­da­lom (Piros ruhás nő)
• Ilf-Pet­rov: Ér­zé­ki szen­ve­dély (Mama)
• Spiró: Do­bar­dan (Fe­le­ség)
• Spiró: Hon­de­rű (An­na­ma­ri)
• Goe­the: Faust (Mar­git)
• Böll: Ka­t­har­ina Blum el­ve­szett tisz­tes­sé­ge (Ka­t­har­ina Blum)
• Mi­chel­le Tromb­lay:Só­gor­nők (Rose)
• O\'Neill: Bol­dog­ta­lan hold (Josie)
• Shakes­peare: Lear ki­rály (Gon­er­il)
• Col­lo­di-Si­mon: Pi­nok­kió (Tál­tos tü­csök)
• Parti: Ibu­sár (Jolán)
• Dé­vé­nyi: A Dal­nok meg a Zaj­nok (Nő)
• Szép: Lila Ákác (Bi­zo­nyos­né)
• Mol­nár: Li­li­om (Mus­kát­né)
• Berg­mann: Per­so­na (Alma)
• Büch­ner: Le­on­ce és Léna (Léna)
• Brecht: Ku­rá­zsi mama (Katt­rin)
• Brecht: A sze­csu­á­ni jó­lé­lek (Sen Te / Sui Ta)
• Kár­pá­ti: Út végén a folyó (Rózsi)
• Nádas: Te­me­tés (Szí­nész­nő)
• Al­mo­dó­var: Min­dent anyám­ról (Ma­nu­e­la)
• Fe­jes-Pres­ser: Jó estét nyár, jó estét sze­re­lem (Varga Ve­ro­ni­ka)
• Tracy Letts: Au­gusz­tus Ok­la­ho­má­ban (Bar­ba­ra)
• Al­mo­do­vár: Min­dent anyám­ról (Ma­nu­e­la)
• Gal­ron: Mikve (Esti, So­sana)

Vá­lo­ga­tott fil­mes mun­kái 

• Me­lo­drá­ma (1991)
• A három nővér (1992)
• Zsö­t­em (1992)
• Édes Emma, drága Böbe (1992)
• A turné (1993)
• A mag­zat (1993)
• Szep­tem­ber (1999)
• Egy­szer élünk (2000)
• Werc­kme­is­ter har­mó­ni­ák (2000)
• Pasz­port - Út­le­vél a sem­mi­be (2000)
• Élet­be­vá­gó (2000)
• Üveg­tig­ris (2001)
• Sobri - Be­tyár­film (2002)
• Ma­gyar szép­ség (2002)
• A te­me­tet­len ha­lott (2004)
• Büfé két ab­lak­kal (2004)
• Ópium - Egy el­me­be­teg nő nap­ló­ja (2007)
• Príma Pri­ma­ve­ra (2009)
• Ünnep (2009)
• Az ajtó (2012)
• Ag­la­ja (2012)
• A nagy füzet (2013)
• Is­te­ni mű­szak (2013)
• Vi­har­sa­rok (2014)
• Szer­dai gye­rek (2014)
• Gon­dolj rám! (2016)
• A hen­tes, a kurva és a fél­sze­mű (2018) 

Vá­lo­ga­tott té­vé­fil­mek 

• Édes Anna (1990)
• Pa­ti­ka (1995)
• Kis­vá­ros (1994-1998)
• Csa­lá­di kör (1999)
• Ál­lo­más (2008-2011)
• Ár­mány és sze­re­lem anno 1951 (2011)
• Vá­ló­tár­sak (2015–2018)