A hazug bemutató a Pesti Színházban

2024. 02. 21.

Carlo Goldoni A hazug című komédiájának középpontjában az Ertl Zsombor által alakított Lelio áll, aki városról-városra és szerelemről-szerelemre vándorol, közben hazugságaival zsonglőrködik. Senki sem képes kivonni magát a hatása alól. A hazugság költői léte és művészi szintre emelése különbözteti meg Leliót a hétköznapi szélhámosoktól: mesterien kötéltáncol személyek és események között Goldoni majdnem háromszáz éves történetében, ahol az álcázásnak egyetlen nagy mestere van, de azért a többi szereplő is folyamatosan maszkokat cserélget. Az előadás Horváth Csaba rendezésében, Ertl Zsombor, Radnay Csilla, Petrik Andrea, Kőszegi Ákos, Lukács Sándor, Orosz Ákos, Brasch Bence, ifj. Vidnyánszky Attila, Bach Kata, Telekes Péter és Kövesi Zsombor szereplésével február 24-től látható a Pesti Színházban.  

A csavaros fordulatokban és komikus konfliktusokban gazdag vígjátékban a gyámoltalan Florindo Balanzoni doktor idősebbik lányáért, Rosauráért epekedik, aki erről mit sem sejt, miközben egy másik ifjú, a nemes Ottavio Rosaura húgába, Beatricébe szerelmes, de a lánynak ki kell várnia nővére esküvőjét. Így történhet meg, hogy a fülledt velencei éjszakában Florindo titkos szerenádja után egy idegen utazó, Lelio aratja le a babérokat, és szellemes hazugságaival elcsavarja mindkét lány fejét. Csakhogy a hazugságnak az a természete, hogy egyből száz születik. És a hazugnak végül az igazságot sem hiszik el.

„Lelio szenvedélyes hazudozó. Önmagát szórakoztatva teszi lóvá a környezetét. De egyre fogy körülötte a levegő. Rómából Velencébe menekül, ahol találkozik apjával, akit húsz éve nem látott, és akit nem is olyan könnyű becsapni...” – emeli ki a Leilót alakító Ertl Zsombor.  Horváth Csaba rendezésében tehát A hazug karaktere nem pusztán egy kóros hazudozó szemfényvesztése. Csábításai, spekulációi, manőverei mind egy nagy szerkezet részei, amelynek működtetésével nőkhöz, pénzhez, ranghoz juthat. Addikciója a hazugság, nem tud szabadulni tőle. Legalább annyira rabja, mint ura. A rendező, Horváth Csaba szerint „Lelio művészetté emeli a hazugságot. Nevezhetjük ezt függőségnek is, amire azért szokik rá mert unalmasnak találja a valóságot. Függőségének számos kiváltó oka lehet: a száraz realitás egyhangúsága helyett a folyamatos izgalom és kihívás keresése. Történeteit, figuráit mind saját szórakozására kreálja meg, hazugságaival környezetére telepszik rá és látszólag ő irányítja azokat, legvégül azonban saját magát ejti csapdába.”

Kitalált személyiségei, nevei, történetei az összes szereplőt megbabonázzák, nehezen állnak ellen Lelio veszélyesen vonzó sármjának. Nőket és férfiakat, fiatalokat és idősebbeket egyaránt megszédít, ő azonban végig saját magára fókuszál, nem billenti ki nyugalmából a többiek szerelme vagy szenvedése. “Olyan unalmas sziporkák nélkül a világ… Mindig csak azt mondani, ami valóban megtörtént, az igazat ismételgetni újra és újra, ahelyett, hogy változatos történetekkel, kitalált nevekkel, személyekkel népesítsem be a hétköznapjaimat? Vagyok nápolyi őrgróf, tisztes kereskedő, velencei lovag, padovai szent, bárki, akinek mondhatom magam és senki, akit valóban ismernék” – fogalmazza meg az előadásban Lelio.

A Pesti Színházban a darabot Szabó Lőrinc fordításában mutatjuk be Tóth Réka Ágnes átdolgozásában. Kisebb-nagyobb változtatásokat eszközöltek a történetben, például a harmadik felvonásra eltűnt Beatrice kisasszonyt visszahozzák, hogy szerelmével, Ottavióval tisztázhassák félreértéseiket, Rosaura kisasszony pedig a darab egyik pontján dalra fakad, de Lelio szolgájának, Arlecchinonak Colombinával folytatott szerelmes évődését is gazdagítják. A hozzáírások segítenek közelebb hozni a nézőkhöz Lelio komplex és ellentmondásos figuráját egy korabeli történeten belül, amely direkt aktualizálás nélkül is képes maiként megszólalni. Hiszen ugyanazok a kérdések izgatják az embereket ma is: a szerelem, a pénz, az elismerés, ebben nem változott semmit az emberiség. Goldoni ugyanazoknak az embereknek a vágyait írta meg 1750-ben, mint akik most bemennek estéről-estére a színházba. Az ember működése nem változott és a különböző stratégiák sem arra, hogyan oldjuk meg ezt a látszólag kibogozhatatlan kapcsolatrendszert: az életünket.

Színlap és jegyvásárlás: https://www.vigszinhaz.hu/A_hazug